A hangdokumentálás a Magyar Rádióban - akár az egész világon - szükségszerűen jelentős feladat előtt áll. A Rádió Hangarchívumában jelentős mennyiségű, felbecsülhetetlen nemzeti kincset képviselő archív hanganyag található. Elengedhetetlen hangdokumentumaink, és előbb-utóbb a teljes hangarchívum digitalizálási koncepciójának részletes kidolgozása és a munkálatok szisztematikus megkezdése. E felvételek kordokumentumok, századunk történelmi eseményeit, legnagyobb művészeink, íróink, politikusaink hangját örökítik meg, kultúránk szerves részét képezve.
|
|
|
|
|
A század első feléből származó hanghordozók tökéletlensége, az eltelt hosszú idő miatt a hangfelvételi állomány jelentős része a végleges tönkremenés határára került. Az intézmény vezetése felismerte a probléma súlyosságát és beindította az archívum megmentését célzó projectet. 1999-re megvalósult a Hangrestauráló Komplexum. A hangrestaurálási tevékenység célja a MR Hangarchívumban található hangfelvételek technikai feljavítása, megmentése, de feladatunknak tekintjük más hazai és határon túli hangtárak felvételeinek értékmentését is. Ennyire összetett, tevékenységi körében ilyen széles körűen felkészített és felszerelt hangrestauráló komplexum - tudomásunk szerint - nincs több Kelet-Európában, és világszerte is ritka.
|
|
|
A restaurálás során elsősorban a harmincas, negyvenes évekből származó lakklemezekkel, és az ötvenes, hatvanas évek szalagos anyagaival kell foglalkoznunk. Nem ritka azonban a felújításra szoruló viaszhenger, gyári keménylemez vagy akár röntgenlemez sem. Első, legfontosabb cél a végleges fizikai megsemmisülés határán lévő lakklemez-állomány megmentése volt, mely az archívum legértékesebb részét képezi.
Ám előtte ízelítőnek egy kis gitárjáték:
A hangrekonstrukciós folyamat két részre osztható:
A korabeli hanghordozók szélsőséges, rossz fizikai állapotuk miatt
lejátszhatatlanok, mechanikai előkészítés nélkül gyakorlatilag az első
lejátszáskor visszafordíthatatlanul tönkremennek. A fizikai előkészítés
többlépcsős rekonstrukciós folyamat, mely speciális vegykezelési módszeren
alapszik. A lakklemezek legsúlyosabb problémája a lakkerózió. Az évtizedes rossz
tárolás miatt (nejlonzacskóba csomagolták a lemezeket) a hordozó lakkréteg
szellőzése korlátozott volt, mely szélsőséges esetben a lakkréteg leválásához
vezet. Szisztematikus munkával az állományt felmértük, az állagromlást
megállítottuk. Sajnos kis része tönkrement, a többi szakszerű restaurálással
megmenthető. A hangszalagok állapota összességében kedvezőbb, gyakorlatilag a
teljes archív állomány felújítható.
A vegyi rekonstrukció zárt rendszerű berendezésen, alkohol tartalmú olajos keverékkel történik. A kezelés következtében a lakkréteg visszanyeri rugalmasságát és a lemez lejátszhatóvá válik. Hetvenféle tű (gyakran fa vagy rózsatüske), a lejátszási korrekció és tűnyomás körültekintő megválasztásával a lemez újra lejátszható. Az acetyl-cellulóz szalagok esetében a kiszáradás, az anyag töredezése jelenti a kihívást. A szalag száraz állapota vegykezeléssel átmenetileg megszüntethető és hagyományos stúdiómagnetofonon lejátszható. Néhány nap áll rendelkezésre a lejátszásra, mivel a hordozó anyaga visszatér a kezelést megelőző, száradt állapotába.
Fontos megjegyezni, hogy az archív felvételek értékét nem a médium, hanem az általa hordozott hangfelvétel képviseli. Amint sikerül a hangfelvételt kinyerni, a korabeli hordozó értékét veszti. Természetesen vannak kivételek, amikor nagy jelentőségű, vagy igen ritka felvételek esetén maga a hordozó is képvisel értéket.
A digitális archiválás, hangrestaurálás tisztán számítógépes, audio-informatikai feladat, fontossága exponenciálisan nő. Az audio-informatikai tevékenység magasan kvalifikált munkatársakat igényel, akik a kifinomult hangmérnöki ismereteken túl megfelelő intellektussal, elhivatottsággal, humán műveltséggel és informatikai tudással rendelkeznek. A digitális hangrekonstrukció eszközéül a Sonic Solutions No NoiseTM rendszert választottuk. A programcsomag segítségével gyakorlatilag minden, a hanghordozó tökéletlenségéből, hibájából származó hangelváltozás (pattanás, recsegés, kisebb torzítás, szalagzaj) mértéke csökkenthető, illetve megszüntethető. A rendszer különböző, egymással szorosan összefüggő eszközök rendszerét nyújtja a jelforma-analízisben és jelfeldolgozásban. A feldolgozandó hanganyagok sokfélék lehetnek, minden hangrestaurációs folyamat más és más.
|
|
|
|
| A digitális hangrestauráció eszköztára | |||
|
| Fényes Péter hangmérnök |
A manuális pattanásmentesítés tranziens zajok (pattanások, reccsenések) megszüntetését teszi lehetővé. Használatánál a felhasználó keresi meg a felvételen található pattanást, pontosan meghatározva a grafikus hullámforma megjelenítésével. A pattanás gondos kijelölése után újraszintetizáljuk a hangot különböző interpolációs algoritmusok felhasználásával, és megpróbáljuk helyettesíteni a sérült hullámforma intervallumot úgy, hogy az leginkább megfeleljen az eredeti hullámalaknak. A manuális pattanásmentesítés viszonylag kevés számú, jól megállapítható pattanást tartalmazó hangfelvételen alkalmazható.
Változó, illetve állandósult zajok, mint a brummogás és különböző búgások a komplex szűrési technikákkal jól kezelhetők. Nagy pontosságú elemi digitális szűrők sokaságát használjuk a zaj alap- és felharmonikusainak precíz eltávolításában. A felhasználó max. 512 különböző szűrőt alkalmazhat.
Az analóg hanglemezek nagyon sok pattanást, sercegést tartalmaznak ahhoz, hogy
azokat egyesével be lehetne határolni és korrigálni. A régi, 78-as fordulatú
lemezeken gyakran 100-300 pattanás is hallható percenként. Ezeket egyesével
kivenni mérhetetlenül nagy feladatot jelentene. Az automatikus
pattogásmentesítés segítségével pattogások ezreit lehet eltávolítani egyetlen
beállítással, egyetlen folyamatban. A folyamat kétlépcsős
eljárást takar. Először egy felhasználó-specifikus paraméterrendszer alapján
megállapítjuk a kérdéses pontokat, amelyek egy ún. pattogáslistába kerülnek. A
lista alapján a megállapított helyekről (beállítható paraméterek alapján) sorban
eltávolítjuk a pattogásokat.
Az automatikus pattogásmentesítő nagy számú diszkrét pattanást tud eltávolítani, de sok esetben az impulzív zajok túl sűrűek. Ezeket a nagy sűrűségű impulzusokat nevezzük sercegésnek, melyeket a sercegéseltávolítóval lehet kezelni. Lehetőség van különböző torzítások korrigálására is. Megfelelő amplitúdó súlyozó faktor beállításával úgy irányítható a folyamat, hogy a rekonstrukcióval a hullámcsúcsokat vesszük célba, miközben a spektrális információkat a csúcsok közötti, torzítatlan jelből nyerjük.
Az analóg hangszalagokon a zaj az elsődleges probléma. A zajcsökkentés zajelemzéssel kezdődik. A kapott specifikáció alapján végezhető a zajcsökkentés. A folyamat első lépése egy gyors Fourier transzformáció (FFT), mely a zajból vett mintán végez analízist. A választott mintát frekvenciasávokra osztja, és mindegyikben meghatározza a zaj szintjét.
Második lépésként minden sávban a jelszint egy meghatározott küszöbértékkel lesz összehasonlítva. Ennek alapján a műveleti algoritmus eldönti, hogy az adott sávban csak zaj van, vagy hasznos jel is. Ha egy sávban hasznos jel is van, az érintetlen marad, ha viszont csak zaj, annak szintjét lecsökkenti. Végül reszintézis zajlik le, amelynek alapja az előző lépés végeredménye, helyreállítva az eredeti hasznos jelet, csökkentve azt a zajszintekkel. A zaj eltávolítása precíz, és az eredeti hangjelet gyakorlatilag érintetlenül hagyja. A sikeres és hatásos zajszűrés a végzett analízis minőségén múlik, valamint a zajszűrés paramétereinek gondos beállításán. A szélessávú zajszűrés igen bonyolult, szinte művészi feladat, melyben a felhasználó füle, érzéke és szaktudása döntő jelentőségű.
|
|
|
| Berényi István | Molnár Tibor | Tamás Benedek |
A folyamat valós időben is futtatható. A valós idejű módszer nagy előnye, hogy a paraméterek befolyásoló hatása azonnal hallható. Általában először a valós idejű zajcsökkentést alkalmazzuk az optimális beállítás megtalálása érdekében, majd a háttérben lefuttatjuk a zajcsökkentő folyamatot. A bemutatott hangrekonstrukciós lépéseknek köszönhetően recsegős, zajos felvételek válnak zajtalanná, pattogás eltűnik a felvételből, miközben a hangkép nem változik. A restaurált felvételeket végül CD-re rögzítjük.
Vajon mennyire szorosan tartozik hozzá az archív hangfelvétel
megszólalásához a korabeli hangrögzítő és hanghordozó eszköz tökéletlensége?
Vajon mennyire szabad egy régi hangfelvételt feljavítani?
A technika hihetetlenül gyors fejlődését látva kijelenthetjük: ez valóban már csak etikai probléma. Álláspontunk szerint a restaurálás célja az eredeti állapot, az eredeti hangzás minél jobb megközelítése. A CD-re történő hangmentést az archívum digitalizálásának, ezen jövőbeli munkálatok első, megelőző fázisának tekintjük, mivel a CD-re mentett digitális hangformátum a későbbi, teljes digitalizáláskor már egyszerű áttöltést tesz lehetővé. A rendelkezésre álló kapacitás, lehetőségeink eltörpülnek az előttünk álló feladatok mértékéhez képest.
A jelenlegi kapacitást alapul véve legalább 30-40 évre lenne szükség a mostani archív állomány felújításához, és várhatóan a restaurálásra szoruló állomány nagysága idővel gyorsabban nő, mint ahogy fel tudjuk újítani. Tehát tovább kell lépnünk!