Hogy is kezdjek egy ilyen tesztet? Nem is teszt lesz ez, hanem inkább esszé a Kindle-ről. Nos, feltételezem, mindenki tudja, mi az elektronikus könyv és nagyjából azt is, mi az elektronikus könyvolvasó. Ezeket feltételezve némileg egyszerűbb a dolgom. Mégis a lehető legmesszebb kezdem.
A történet hol máshol is kezdődhetett volna, mint a XEROX palo alto-i kutatóközpontjában (PARC), ahol a 70-es évek végén olyan korszakallkotó dolgok születtek, mint az egér vagy a minden grafikus felület által használt ablakok, ikonok, menük ötletei (amiket aztán - miután bemutatták nekik - Steve Jobs és Bill Gates cégei tettek világszerte elterjedté, de ez egy másik történet). A PARC-ban a hagyományos katódsugárcsöves megjelenítés kiváltása céljából olyan megjelenítőn is dolgoztak, ami olyan, mint a papír: hajlékony, széles szögből látszik, de azzal szemben a tartalma ezerszer törölhető és újraírható. Az eredmény bár a monitort nem váltotta le, mégsem merült feledésbe. Nicholas R. Sheridon ötlete a Gyricon nevű találmány volt (a görög szó jelentése: forgó kép). Ez egy vékony műanyag lap volt, ami két réteg között milliónyi apró - 100 mikron átmérőjű - gyöngyöt tartalmazott. Mindegyik gyöngy egy pici olajjal töltött lyukban helyezkedett el, két félgömbje pedig eltérő színű volt (például fekete és fehér), valamint elektromosan töltött testként viselkedett. Amikor a lap megfelelő részét elektromossággal látták el, a gömbök elfordultak, így egyik színű felüket mutatták a felszín felé. A megfelelő elektromos töltést létrehozó gép olyan volt, mint egy nagy nyomtató, amibe az elektronikus papírt kellett helyezni. Megfelelő töltéselrendezéssel az apró gömbökből egy kép állt össze, a mintázat pedig megmaradt, amíg újra nem "nyomtattak" a papírra. Egy elektronikusan feltöltött - de különben teljesen közönséges - ceruzával az elektronikus papírra írni is lehetett. A termék nem lett túl sikeres, a Gyricon fejlesztését 2005-ben állították le pénzügyi okok miatt.
|
|
|
| Nicholas R. Sheridon | Gömbök a Gyriconban |
|
| Egy laptop, egy prototípus "nyomtató" és egy ív elektronikus Gyricon papír. |
|
| Egy ív elektronikus Gyricon papír és a hozzá való mikroszkopikus gömbök. |
Az 1990-es évek elején a Gyricon-hoz kapcsolódó szabadalom nyitottá vált és egy Cambridge-i egyetemi kutatócsoport kezdett foglalkozni a témával Joseph Jacobson vezetésével. Jacobson a Gyricon eredményeit felhasználva egy némileg más típusú elektronikus papírt talált fel. A technológiát electrowetting néven 1996-ban szabadalmaztatták. Az ő kijelzőjük apró, mintegy 40 mikrométer átmérőjű mikrokapszulákból állt melyekben elektronikusan feltöltött fehér titán-dioxid részecskék fekete olajban lebegtek. A mikrokapszulákat egy réteg folyékony polimer tartotta a helyén az egészet két elektróda tömb fogta közre, melyekből a felső átlátszó volt. A két elektróda tömb pixelekre volt osztva, így minden pixelnek egy pár elektróda felelt meg a lap két oldalán. Az egészet egy laminált átlátszó műanyag réteg védte, így a lap teljes vastagsága 80 mikrométer, ami egy közönséges papír kb. duplája. Attól függően, hogy az elektródák pozitív vagy negatív jelet kaptak, vonzották vagy taszították a fehér részecskéket így fekete, ill. fehér képpontokat eredményeztek. Később ezt továbbfejlesztették úgy, hogy már csak egy elektróda tömbre volt szükség, ami a mikrokapszulák alá került.
1997-ben Russel J. Wilcox és Jacobson megalapította az E Ink Corporationt, amely ma is vezető szerepet tölt be az e-papír fejlesztésében. Első kereskedelmi termékük 1999-ben egy monokróm, merev kijelző, egy reklámtábla volt faburkolatú dobozban. Céljuk az volt, hogy kijelzőjüket bármilyen felületen használhatóvá tegyék: óriásplakátok, elektronikus könyvek, elektronikus újságok, ruházat, árucimke, lökhárító-matrica stb. 2000-ben a Philips 7,5 millió dollárt fektetett a társaságba, cserébe kizárólagos jogokat kapott a kijelző saját PDA-iban történő használatára. Hamarosan újabb nagyvállalat, a Lucent Technologies társult hozzájuk, ez a hármas szövetség mutatta be 2000 novemberében az első rugalmas e-ink kijelzőt. Hamarosan az IBM-et is partnerei között tudhatják. 2001-ben Jacobson átveheti a nagyhírű Discover magazin technológiai innovációs díját. Az E Ink megalkotja az EPD-t (Electronic Paper Display), amit az elektronikai eszközök széles körében kezdenek alkalmazni: Seiko, Citizen karóra, nyomtató, mikrohullámú sütő kijelzője és végül 2004-ben piacra került az első e-könyv olvasó, a Sony Librié Japánban. Európában több országban közlekedési jelzésekhez, információs táblaként utak mentén alkalmazzák. 2006 végén elkészül az első e-ink kijelzős mobiltelefon, a Motorola F3.
|
|
| A legelső Seiko e-inket használó karóra | Sony Librié |
Egy legenda szerint az e-könyv olvasó ötlete Joseph Jacobson fejéből pattant ki egy nyaralás alkalmával, amikor a tengerparton heverészve olvasgatott egy könyvet. Miután befejezte az olvasást, elgondolkodott rajta, hogy milyen jó is lenne egy könnyű, vezeték nélküli hálózati kapcsolattal rendelkező eszköz, ami több hétig használható töltés nélkül, fényes nappal is olvasható kijelzővel rendelkezik, több tucat könyv tárolására alkalmas. Nyaralás után Dr. Jacobson megosztotta ezeket a gondolatait a MIT Media Lab-os munkatársaival. Ebből nőtte ki aztán magát néhány év múlva az e-könyv olvasó.
2007 májusában egy továbbfejlesztett e-ink technológiát kezd el alkalmazni a cég Vizplex e-ink néven. Ezt a kijelzőt használja ma az e-könyv olvasók mintegy 90%-a. A Vizplex kijelzők vékonyabbak, rugalmasabbak, kontrasztosabbak mint elődeik, a képváltások sebessége duplájára nőtt. Szűrők alkalmazásával színek megjelenítése is lehetséges, de ez a technológia még fejlesztésre szorul. Az E-Ink sikereit látva egyre több cég kezd érdeklődni az e-papír iránt, sorra alakulnak az e-papír fejlesztését célul kitűző cégek. 1999-ben a kaliforniai Szilícium-völgyben alakult a SiPix Imaging Inc. Az általuk SiPix Microcup néven szabadalmaztatott e-papír is elektroforetikus technológián alapszik. Bár a technológia hasonló, de míg az E Ink kettős részecskéket használ átlátszó folyadékban, addig a SiPix fehér részecskéket színes folyadékban. Az így gyártott kijelző viszonylag olcsón tetszőleges méretben előállítható, a környezeti hatásoknak ellenálló, kontrasztos, nagy betekintési szöget biztosít. Napjainkban az E Ink kijelzői után a SiPix e-ink panelek találhatóak a legtöbb e-könyv olvasóban. (A Kindle harmadik generációs változata, amiről végülis a cikk szól, a Vizplex továbbfejlesztett változatát, a Pearl fantázianevű elektronikus papírt használja.)
Balra: a mai elektronikus papír sematikus rajza. (Forrás: Wikipédia)
|
| Citizen elektronikus papír |
Az elektronikus papíron tehát a hagyományos papírhoz hasonlóan a fény visszaverődésével válik olvashatóvá a szöveg, nincs háttérvilágítás. Maga a panel több, egymástól jól elkülöníthető állapottal rendelkezik, ahol a fényt nagyobb részben elnyelő pixelek formálják a betűket, illetve az ábrákat. Egységes technológia, mint láthattuk nem létezik, azonban az elektronikus papírok közös jellemzője, hogy csak akkor fogyaszanak áramot, amikor a megjelenő tartalom változik, ezt követően a kép megőrzéséhez nincs szükség energiára, a panel állapota stabil és a környezeti fény láthatóvá teszi a szöveget, képeket. A kijelzők jelenlegi fejlettségi szintjén azonban az előnyök mellé hátrányok is társulnak, a kép kirajzolása ugyanis még nem elég gyors ahhoz, hogy mozgóképet jelenítsünk meg rajta, ahogyan a színpaletta is szegényes, így fotókhoz sem alkalmas még az e-papír. A flexibilis panelek fejlesztése mellett épp a sebesség növelése az, ami mostanában a fejlesztőket leköti, biztosak lehetünk benne, hogy az egyre olcsóbb termékek jobbá is válnak az elkövetkezendő években. A színes panelek is közelednek, ezeknél a színek előállítása nem okoz nagy fejtörést, mindössze egy színszűrő réteg is elég, na meg persze a háromszoros felbontás, hiszen ezeknél a kijelzőknél egy pixel már három (zöld, piros és kék) alképpontból áll.
Jeff Bezos az Amazon.com alapító igazgatója cégét még könyvesboltként indította 1994-ben. Az cég neve eredetileg Cadabra volt, de amikor rájöttek, hogy az emberek néha cadaver-nek (angolul: hulla) hallják, azon melegében nevet változtattak. (Bezost ma a Fortune a Föld 500 leggazdagabb embere közé sorolja, vállalata pedig a legnagyobb online áruházzá nőtte ki magát.) A döntés, hogy könyvesboltot alapítson nem volt véletlen, hiszen maga is nagyon szeret olvasni, felesége pedig író. Bár az elektronikus könyvolvasók már nem számítottak akkora újdonságnak, amikor az első generációs Kindle (angolul: meggyújt) megjelent 2007 november 19-én, az Amazon.com olyan nyilvánosságot és reklámot csapott az eszköznek, amit korábban más cégtől nem kapott meg. Bár a bejelentéskor a könyv mint találmány továbbfejlesztéséről értekeztek a nyilatkozatok, én ennyire lelkes azért nem vagyok. Mindenesetre tény, hogy bizonyos tekintetben a az elérhető kütyük közül ez közelíti meg legjobban a könyvek élményét és emellett ez tesz lehetővé az olvasáshoz olyan képességeket, amiket egy könyv nem képes (még). Ezekkel a tulajdonságokkal persze többnyire a korábbi olvasók is rendelkeztek. Ami igazán újdonság volt az Amazon termékében, az a Whispernet nevű vezeték nélküli hálózat. Ennek segítségével a Kindle-n bárhol elérhetővé vált az Amazon online könyvesboltja és szolgáltatásai. Ez a hálózat a mobilszolgáltatók hálózatát használja, ezért - mivel akkoriban csak amerikai szolgáltatókkal egyezett meg az Amazon - az első Kindle csak az Egyesült Államokban volt kapható. Így a Kindle név nem csak magát a könyvolvasót jelenti, hanem egy komplett szolgáltatást, egy könyvolvasó platformot, amit számítógép nélkül is lehet használni, számítógép nélkül is lehet rajta könyveket venni. "A látomásunk az, hogy bármilyen könyv amit valaha is nyomtattak egy perc alatt elérhető legyen az eszközünkről." - mondta Bezos a bejelentéskor.
Ennek eléréséhez persze a könyvkiadókat is meg kellett nyerni, hogy könyveiknek elektronikus változatát is bocsássák ki. Ez nem ment nehezen, a Kindle bejelentésekor már 88 000 elektronikus könyvből lehetett válogatni, ez a szám mára a sokszorosára nőtt (sajnos főként angol nyelvű könyveket jelent mind a mai napig). De a Kindle-re nemcsak könyvek jelennek meg, hanem a legnagyobb (amerikai) folyóiratokra vagy blogokra is elő lehet fizetni, így minden reggel a legfrissebb újságot, a legújabb híreket és blogokat is megkapjuk az asztalunkra.
Ez az első volt az egyetlen Kindle, ami tartalmazott SD kártyás memóriabővíthatőséget is, hiszen csak 250 MB memóriája volt. A kijelzője 4 szürkeárnyalatot volt képes megjeleníteni. Bár az Amazon nem árulta el, mennyi fogyott belőle, hónapokig hiánycikknek számított. A Kindle szoftverét az Amazon kaliforniai Lab126 nevű leányvállalata készítette és készíti ma is. A második generációs Kindle 2009 február 10-én jelent meg. Belső memóriája már 2 GB-ra növekedett, (ebből 1,4 GB volt felhasználható). Ebben 532 MHz-es Freescale 90 nm-es ARM processzor dolgozott, 32 MB memóriával (a Freescale a Motorolából vált ki, jelenleg a könyolvasók 90%-ában Freescale processzor van). Egy november 24-i firmware frissítéssel már képes volt PDF fájlokat is megjeleníteni. Legnagyobb újdonsága a szövegfelolvasó mód volt, bár a kiadók rögtön jogi aggályaikat hangoztatták, mert milyen dolog már az, hogy a megvásárolt könyveket a gép automatikusan fel is tudja olvasni. (Nyilvánvalóan a hangoskönyvek piacát féltették, az Amazon meg is jegyezte, hogy a minőség nem éri el a hangoskönyvekét. A dologra viszont a hátrányos helyzetűeket (pl. vakok és gyengénlátók) védők amerikai szervezetei jelezték, hogy ha kivetetnék a felolvasót, akkor a gyengén látók jogai hátrányosan sérülnének. Amerikában tényleg minden megtörténhet.)
|
|
| Első generációs Kindle | Második generációs Kindle |
A Kindle-ből nagyobb képméretű verzió is készül, amit Kindle DX néven forgalmaznak. Ebből is két generáció jelent meg, a legújabb kijelzője ugyanaz a Pearl, mint a harmadik generációs Kindle-é. Megjegyzendő különben, hogy az Amazon nem jelöli külön a termék nevében a generációt, minden olvasó egységesen Amazon Kindle (vagy Kindle DX) néven jelent meg, a netes terminológia szokta ezeket a generációk megjelölésével megkülönböztetni. A cikk további részében a Kindle elnevezés mindenhol a legújabb, 3. generációs Kindle-t jelenti.
Sajnos az elektronikus könyvolvasók, elektronikus könyvek piaca ma még némileg kaotikus. (A magyar helyzet nem, azon egyszerű oknál fogva, hogy itt tulajdonképpen nem létezik elektronikus könyvpiac. Kereslet valószínűleg lenne, van némi kínálat is, de a nagy könyvkiadók érdemben nem foglalkoznak a témával. Könyolvasót persze lehet venni.) A világpiacon többféle formátum, egymás formátumait nem ismerő készülékek, többféle másolásvédelmi eljárás harcol egymással. A letölthető könyvek piacát jelenleg az Amazon uralja, aki pedig nem olyan formátumban adja ki a könyveit, amit a Kindle képes olvasni, a piac nagyon nagy részét nem képes elérni. Ezen a helyzeten változtatni nagyon nagy kihívás, de nem meglepő, hogy a Google szeretne részt hasítani az elektronikusan elérhető könyvek univerzumából. Saját szolgáltatása, a Google Book Search a sajátos Google-szemlélet szerint épül fel: a cég a legtöbb kiadóval szerződésben van, beszkenneli a könyveket és a tartalmat saját cloud-jában tárolja. A felhasználók eszköz- és platformfügetlen módon, böngészőből képesek elérni a könyveket, azok saját gépre mentésére hackelés nélkül nincs lehetőség. (Igaz ugyan, hogy utóbb a Sony-val szövetkezett és a Sony gépekre a Google tartalmai letölthetőek lettek.) Különben az Amazon ma már nemcsak a saját dedikált könyvolvasóját tekinti platformnak az e-bookok olvasásához; az olvasó alkalmazás több platformra is ingyenesen elérhető. A koncepció persze az, hogy hosszabb olvasásra a céleszközt ajánlják, de rövid távon, például sorbanálláskor jó lehet, ha a megkezdett könyvet mondjuk egy iPhone-on is folytatni tudjuk. Steve Jobs szerint persze ez az egész hamvába holt ötlet, hiszen mint a bejelentésre reagált: az emberek ma már nem olvasnak. A Kindle második generációját az Amazon 2009 októberében kezdte el hivatalosan is a legszélesebb nemzetközi szinten szállítani, ekkor vált Magyarországra is rendelhetővé és elérhetővé a szolgáltatás.
A Kindle-re is létezik alkalmazásfejlesztő platform, bár a készülék korlátozott lehetőségei nyilvánvalóan erősen megkötik a fejlesztők kezét, az Amazon mégis hasonló alkalmazás-piacteret tervez, mint az Apple-é.
A cég 2010 végén már majdnem kétszer annyi elektronikus könyvet adott el, mint papírkönyvet. Na persze a vásárlóknak van is miből válogatni, hiszen az online áruház több, mint 700 000 címet tartalmaz (de még ezek között sincs szinte egy magyar nyelvű sem és a tartalom egy része jogi problémák miatt Magyarországon nem vásárolható meg).
A hosszúra nyúlt bevezető után jöjjön most már a cikk tárgya. A Kindle megrendelése elég egyszerű, csak egy Amazonos felhasználói névre és egy internetes
vásárlásra alkalmas bankkártyára vagy hitelkártyára van szükség. A terméket az Amazon nemzetközi Kindle
oldaláról kell a virtuális bevásárlókosárba tenni. (Nagy különbség nincs, mindössze a név után jelenik meg a "For International Shipment" szöveg. Az
USA belföldi termékoldalról nem is enged a rendszer rendelni.) A készülék használatához regisztráció is szükséges, erről később bővebben írok. Amennyiben nem szeretnénk
automatikus regisztrációt, a "This will be a gift" mezőt érdemes bejelölni a jobb oldalon. Ilyenkor a készüléket utólag lehet regisztrálni. (Persze a
regisztráció törlésére is van lehetőség.) A Kindle jelenleg háromféle váltotzatban elérhető, a Kindle
Wi-Fi a legolcsóbb, ez beépített (kikapcsolható) Wi-Fi hálózati csatlakozást tartalmaz. A Kindle 3G+Wi-Fi ezen kívül a már fentebb említett Whispernet eléréséhez
is lehetőséget nyújt. A Whispernet a mobiltelefonok hálózatán kapcsolódik az internethez, persze ahol van lefedettség. Ennek nincs külön költsége, az Amazon
biztosítja a lehetőséget. A Kindle nem igazán internetezésre való, de így például az Amazon könyvesboltját bármikor elérhetjük. A harmadik változat a nagyméretű
Kindle DX. A sima Wi-Fi-s változat ára szállítási kültséggel együtt január elején 159 dollár volt. Ezen kívül nekünk semmiféle költségünk nincs. Az összeget a
rendszer akkor veszi le a kártyánkról, amikor a csomagot feladják, ha épp nincs raktáron a készülék a nemzetközi szállításhoz és emiatt néhány nappal eltolódik a
feladás, ezt érdemes figyelembe venni. A szállítás nagyjából 3 napot vesz igénybe, menet közben kapunk egy levelet a vámáru-nyilatkozattal a szállítást
lebonyolító UPS-től, ezt kitöltve vissza kell küldeni (kitöltéséről én itt bővebben nem írok, található segítség a neten, de a levélben megadott telefonszámot is
fel lehet hívni.) A vám és az ÁFA fizetése ez esetben az Amazont terheli, nekünk ez jelenleg a 159 dolláron felül nem jelent külön költséget. (Hogy az Amazon ezt
hogy építi bele az árba és/vagy a szállítási költségbe, az már az ő dolga.)
A Kindle ízléses csomagban érkezik. Rögtön a felbontás után meglepetés éri az embert: az első lépéseket bemutató bevezető képet nem a védőfóliára nyomtatták,
hanem azt már maga a Kindle jeleníti meg. A kép valóban nagyon jó, a hatást egy neten látható kép vagy videó nem adja vissza, tényleg olyan, mintha papírra
nyomtatott kép lenne egy átlátszó műanyag lap mögött. Sajnos a mérete - ahogy vártam - nem túl nagy, még éppen használható.
Nálam a választás egyik legfőbb szempontja az volt, hogy ne háttérvilágításos TFT kijelzőt nézzek, nézek azt eleget napközben, olvasni nem monitoron akarok. Az e-ink kijelzőről többnyire csak pozitívumokat lehetett hallani. Az én tapasztalatom a következő: szép, kontrasztos kép, hosszabb távon is pont olyan, mintha nyomtatott könyvet olvasnék. Világítás nyilvánvalóan nincs, ebben is hasonlít a valódi könyvekre. Lámpánál is jól olvasható hosszú távon, bár én este, amikor már álmosabb vagyok, kettesről hármas méretűre szoktam venni a karakterméretet, az kényelmesebb már olyankor (de mozgó járművön is). A kijlező háttere némileg sötétebb, mint egy fehér papírlap, viszont a reklámokban mutatott helyzet, amikor rikító napfénynél olvassák, tényleg nem becsapás, a fehér papírral ellentétben, ami ott már vakít, a Kindle ilyenkor is jól olvasható. Na persze, hogy nyáron a huzamosabb melegben a tűző napon a műanyag borítás hogyan viselkedik, inkább igyekszem nem kipróbálni. Meg kell említeni még, hogy az e-ink technológiájából fakadóan ha a képet a kijelző nem rajzolja teljesen újra, akkor nagyon halványan ott marad mindig az előző tartalom is (szellemképes lesz). Tehát például amikor a menüben navigálok, a menüpontokat aláhúzó vonal mozgás közben halvány nyomot hagy maga után. Ez önmagában sem zavaró, lapozás közben pedig a tartalom mindig teljesen újrarajzolódik (a lapozás többek között emiatt olyan sebességű, amilyen). A kijelző felülete nem tükröződő, ami nekem szintén fontos szempont volt. Egy kicsit ugyan fényes, de semmivel nem zavaróbb, mint mondjuk egy fényes papírra nyomtatott magazin.
A Kindle nem érintőképernyős, de én ez esetben nem is bánom. Bár telefonok esetén kifejezetten kedvelem az érintőképernyős típusokat, egy intenzív olvasásra szánt eszköznél nem baj, ha nem a képernyőt kell tapogatni, hogy aztán az ujjlenyomatok törölgetése megzavarja az olvasási élményt.
|
| Egy könyv mellett |
Ergonómiailag a készülék szerintem teljesen rendben van. A súlya megfelelő, bár első kézbevételkor meglepően nehezebbnek tűnik, mint ahogy a képekről elképzeli az ember, de nem fárasztja a kezet jobban, mint egy hagyományos könyv tartása. A készülék rendkívül vékony, de kényelmes tartani. A hátoldala gumírozott benyomást kelt, nem csúszik, bár melegben hosszabb használat során elkerülhetetlen a tenyér izzadása (maga a Kindle különben nem melegszik). A kivitel átlagos minőség benyomását kelti, első ránézésre felmerült bennem, hogy leejteni még véletlenül sem ajánlatos. Egy mobiltelefon egy ilyen balesetet túlélhet, a Kindle-ből viszont ezt nem nézem ki. Lapozó gombok mindkét oldalon vannak, ez kényelmes használatot biztosít a jobb- és balkezesek számára és ha oldalt fekve olvasok, akkor is. A billentyűzete alkalmi használatra megfelelő, bár hosszabb szövegek írása fárasztó rajta, mert elég nehezen járnak a gombjai. Viszont ez megakadályozza, hogy véletlenül megnyomjuk.
Bármilyen véleményt is alkotunk a Kindle-ről, egy dolog vitathatatlan: minden ízében könyvolvasásra van tervezve. A technológia nyilvánvaló korlátain belül nagyon jó összhangot sikerült elérni. A lapozás, mint már írtam, egyszerű és kényelmes, bár nem olyan gyors, mint egy LCD-kijelzőnél, de sikerült olyan sebességet elérni, hogy folyamatos olvasásnál nem zavaró: amíg a szememmel a kijelző aljáról a tetejére pillantok, már meg is történt. (Hidegben lassabbnak tűnik a működése.) A képernyő mérete ugyan lehetne nagyobb, de a készülék maga nagyon jól kézbeillik, nagyobb méretben talán nem is lenne ilyen kényelmes. A borítás két oldalt pont annyira széles, hogy olvasás közben az ujjunk ne lógjon a képbe. A Kindle 10 perc tétlenség után alvó állapotba vált, ilyenkor megjelenik egy grafika, de visszatéréskor újra az utoljára otthagyott oldalnál találjuk magunkat. Ezen kívül az összes olvasott könyvben is megjegyzi a Kindle, hogy hol is olvastuk utoljára és amikor újra megnyitjuk, automatikusan ott folytatja (még PDF esetén is).
Olvasás közben egy vékony státuszsáv látható az oldal alján. Ezen a státuszsoron láthatjuk, hogy hány oldalt olvastunk eddig, hol tartunk a könyvben, hol helyeztünk
el megjegyzéseket és hogy mióta legutoljára megnyitottuk az aktuális könyvet, mennyit haladtunk benne. A könyvjelzőknél a Kindle virtuálisan "beszamárfülezi" az
oldalt. Nyilvánvalóan a keresés funkció is működik. Megjegyzések készítése és szöveg kiemelése is egyszerű, bár a hosszú gépelés - mint írtam - nem kényelmes.
(Szöveg kijelölése még mindig kiemelő tollal a legegyszerűbb, ennek digitális módját mondjuk el tudnám képzelni érintőképernyőn, de mint írtam, arról az elektroniks könyvolvasóknál inkább lemondok.)
Megjegyzéseinket természetesen könyvenként összegyűjtve is megtekinthetjük. Mindezen apróságok összességében nagyon jól használhatóvá teszik a készüléket
és könnyedén feledtetik a hátrányokat. Aki a közösségi oldalak rajongója, az pár kattintással megoszthatja egy könyvben lévő kiemeléseit, megjegyzéseit a nagyvilággal.
|
| A státuszsor (ez a Kindle 3.1-es szoftverfrissítésével némileg megváltozott) |
Érdekes funkció az angol könyvek felolvasásának lehetősége (már ahol a kiadó ezt engedélyezi). Nekem egész jónak tűnt a működése, nyilván nem ember, de Microsoft "Sam"-től mindenképpen jobb. Az Amazon két további érdekes funkciót, az MP3-lejátszást és a böngészőt az experimental, vagyis kísérleti lehetőségek közé sorolta, a készüléken ezeket egyelőre csak próbálgatni érdemes, nem pedig kifejezetten használni. Az MP3-lejátszást be lehet kapcsolni olvasás közben háttérként vagy pedig az egyszerű MP3-lejátszót lehet használni. A lejátszás minősége - már amennyire fülhallgatón meg tudtam ítélni - egész jó. A böngésző a nyílt forrású WebKit böngészőmotorra épül (ezt használja a Google Chrome és az Apple Safari is). A képernyő lassú frissítése és a nehézkes kezelés miatt ez tényleg csak kísérletezésre vagy esetleg blog-olvasásra jó. Ez utóbbit segíti az article mode nevű funkció is, ami az olvasott honlapot megpróbálja eBook-szerűen megjeleníteni. Én mégis annál maradtam, hogy a honlapokból kézzel, konvertáló programok segítségével gyártok eBook-okat.
A Kindle a könyvek rendszerezésére ún. collection-öket használ. Ezek hasonlóak a könyvtárakhoz, tetszés szerint létrehozhatók, törölhetők a készülékkel, de alkönyvtárakat nem tartalmazhatnak (ez azért elég nagy hátrány). PC-hez csatlakoztatás esetén ezek nem láthatóak, a könyvek ömlesztve vannak a készüléken, a collection-ök tulajdonképpen csak a Kindle használatakor láthatóak és egyfajta hozzárendeléssel tehetünk beléjük könyveket. Új collection létrehozásához szükséges internetkapcsolat, de a későbbi kezeléshez már nem. A Kindle vásárlásakor, mivel nem ajándékként vettem meg, kaptam egy Amazonos e-mail címet is, ezt a készülék is tárolja, így az én Kindle-m regisztrálva van. Amikor az Amazonon vásárolok elektronikus könyvet, ehhez a fiókhoz rendelődik és amikor a Kindle internetkapcsolatban van, automatikusan letöltődik (letöltés közben, míg a könyv nem elérhető a készüléken, a fájlt az Archived items collection tartalmazza). Ha az Amazon saját szolgáltatásával szeretnék PDF-eket vagy más formátumot AZW-be konvertálni (tehát nem telepítek hozzá a PC-mre külön alkalmazást), akkor a forrásfájlt is erre az e-mail címre kell elküldenem. A konvertálás automatikusan megy, a könyv pedig itt is interneten keresztül fog letöltődni.
A Kindle által kezelt formátumokkal kapcsolatban van némi zavar a köztudatban. A Kindle nem csak az Amazon által eladott e-bookokat (AZW) jeleníti meg. Natívan kezeli a PDF formátumot is bár eléggé nehézkesen: nagyítani csak megadott skálázással lehet, a margót nem képes eltüntetni, az A4-es méretű beszkennelt PDF-et vagy reménytelenül kis méretben jeleníti meg vagy minden sornál görgetni kell. Konvertálás nélkül ez is inkább kísérleti funkció, mint a böngésző (viszont a kényelmi szolgáltatások; a kiemelés, keresés, megjegyzések, stb PDF esetén is működnek). Ezen felül .prc kiterjesztésű e-könyveket is megjelenít – Word állományokat ilyen formátumba a Mobipocket nevű ingyenes szoftver képes konvertálni. Komoly elterjedsége van még az epub formátumnak – a Calibre nevű szintén ingyenes szoftver a DRM-mentes (azaz másolásvédelem nélküli) epubokból képes .prc-t csinálni. Sajnos a jelenlegi magyar e-könyv terjesztő próbálkozások a DRM-el ellátott epubot részesítik előnyben - annak ellenére, hogy a komoly árelőny miatt valószínűleg már magyarországon is a Kindle a legnépszerűbb olvasóeszköz. Ezeket Kindle-ön olvashatóvá tenni a DRM feltörésével lehetne, ami viszont jogilag lehet aggályos.
A Kindle és az e-book olvasók magyar felhasználói számos nagyszerű weboldalt tartanak fenn, ezeket érdemes végigböngészni:
Én ezalatt a négy hét alatt megkedveltem a Kindle-t (tölteni sem kellett még, pedig egy-két könyvet kiolvastam már :-). Mégis milyen negatívumot lehetne elmondani róla? A kezelés szempontjából legfontosabbakat már említettem. (Én evés közben is szeretek olvasni, ilyenkor a Kindle hátrányban van az újságokkal szemben, mert gyakrabban kell lapozni, ami evés közben kényelmetlen lehet.) Az e-ink lassú képfrissítése - mint írtam - nem zavaró, azt azonban már meggátolja, hogy "belelapozzunk" egy könyvbe. De a lassúság ennyiben még nem merül ki. Képet tartalmazó eBook oldalnál a lapozás érezhetően lassabb, ez talán optimalizáltabb eBook esetén nem ilyen feltűnő, de az általam gyártottaknál igen. De ez a fajta lassúság, hogy a gép meg-megakad a műveletek végzése közben a collection-ök, könyvjelzők, megjegyzések kezelése esetén elég gyakran előfordul. Ezen talán szoftverfrissítésekkel majd később segítenek (a szoftverfrissítések automatikusan települnek a Kindle-re, ha van netkapcsolat).
Az Amazonon olvasható visszajelzésekből, netes blogokból nekem úgy tűnik, a hardver minőségellenőrzésével is gondok vannak; több a hibás készülék mint kellene, bár az Amazon vevőszolgálata gyors és megbízható. (Hogy a leggyakrabban használt gombok: a lapozás és a navigáló gomb hosszú távon jól bírja-e, afelől is kétségeim vannak.) Több helyen olvastam lefagyásról, elindíthatatlan Kindle-ről is, hát úgy látszik a szoftvernek nem csak a sebességével vannak gondok... Nálam ez szerencsére eddig nem fordult elő. (A gépet a bekapcsoló "tolóka" hosszan tartó eltolásával lehet resetelni.) A Kindle tartalmaz logikai játékokat is, de ezek csak billentyűkombinációkkal érhetőek el. Az Amazon különben érthetetlen módon valamiért nem igazán reklámozza, hogy a funkciók nagy része billentyűkombinációkkal is elérhető. Ez a használati utasításban sincs benne. Néhány funkció pedig értelmetlenül korlátozottra sikerült (például az oldalak margóját nem lehet túl kicsire állítani, ami a kis kijelzőt figyelembe véve nem lenne rossz dolog). Ezek kiderítésére, megoldására netes kutakodásra, esetenként feltört szoftverre van szükség (a feltört szoftver felrakásával a tulajdonos elveszti a garanciát). Ez érthetetlen és bosszantó.
Kifogásolható lehet még az, hogy piaci szempontból tulajdonképpen az Amazon-hoz vagyunk kötve a Kindle által, hiszen jogvédett tartalmat csak az Amazon közvetítésével tudunk rá szerezni. (A szabad tartalomtól eltekintve. Magyar könyveket AZW formátumban magyar elektronikus boltokból a piac jelenlegi állása szerint a kiadók és a forgalmazók érdektelensége - vagy nem tudom mi más - miatt nem fogunk egyhamar vásárolni.) Egy alkalommal pedig előfordult már, hogy egy korábban megvásárolható könyvet jogi problémák miatt - miután kiderült, hogy az Amazonnak nincs a forgalmazáshoz joga - az azt megvásárlók Kindle-jéről az Amazon úgymond "távolról" letörölte. A paranoiásabbak ebből persze szép elméleteket gyártottak, hiszen elég durván hangzik, ha az eladónak ilyen hozzáférése van a készülékhez. A dolog iróniája, hogy a szóbanforgó könyv történetesen Orwell 1984-e volt. Komolyan!
A Kindle pár évvel ezelőtti bemutatása óta a piaci helyzet megváltozott. Akkoriban csak a laptopokat lehetett volna konkurenciának számítani, de nyilvánvaló, hogy ezek nem képesek versenyre kelni a könyvolvasók egyszerűségével. A netbookok felemelkedése és bukása után a tabletek nagyon komoly alternatívát jelentenek. Kérdés, hogy nem szorítják-e majd ki teljesen a könyvolvasókat. Bár az Amazon számára a nagyobb üzlet valószínűleg az elektronikus könyvek eladásában van (és azok a dedikált könyvolvasó szoftvereknek köszönhetően szinte bármilyen gépen elolvashatóak), Jeff Bezos azt nyilatkozta, hogy számukra a Kindle olvasó ettől még ugyanolyan fontos: "Azt gondoljuk, az olvasás megérdemel egy dedikált eszközt." A tabletekkel szemben a rengeteg hátrány mellett az elektronikus könyvolvasók csak az elektronikus papírt, a kisebb, könnyebb kivitelt és a hosszabb üzemidőt tudják előnyként felmutatni. A helyzet az árban is megmutatkozik: az első generációs Kindle még 399 dollár volt, ez a mai kétségkívül fejlettebb típus már 139-ért megvehető. A kérdést talán a Pixel Qi technológiájú kijelzők fogják megoldani. Ezek olyan LCD kijelzők, amik háttérvilágítással és anélkül, vagyis a visszaverődő fényt használva is képesek működni gyakorlatilag ugyanazt az élményt nyújtva mindkét esetben. A technológia jelenleg nagyon kevés hordozható készülékben elérhető, de várható, hogy el fog terjedni.
Talán a valódi könyvek - sokat emlegetett - halála most sem fog bekövetkezni, de kétségtelen: az olvasási lehetőségek soha nem látott módon kibővültek. Használjuk őket!
