Sokan foglalkoztak már az élet értelmének kutatásával és sokan sokféle választ adtak rá. A műveltebbek persze tudják a választ: 42. Ha azonban elfogadjuk azt a véleményt, hogy az élet a halál létezése miatt értelmetlen, akkor az élet értelmét keresni haszontalan. Ebben az esetben - és talán a Zen buddhizmus szerint is - a 42 válaszként teljesen elfogadható. Ha azonban nem, akkor mégis mi lehet a válasz? Majd a Google megmondja! Ez a lehetőség komoly problémákat vet fel, erről talán majd máskor írok.

A kérdést két részre lehet osztani: egyetemes és egyéni részre. Az egyetemes részről lehet olvasni például itt, az egyéni részt pedig mindenkinek magának kell megtalálni. Én most azért megpróbálok egyfajta gondolatmenetet felvázolni erre az egyéni részre.

A lényeg szerintem egyszerű: a boldogság és szeretetben élni embertársainkkal és magunkkal. Úgy tűnik, ez mostanában kicsit kezd elhalványulni. A környező világból érkező hatások - legalábbis az ún. nyugati civilizációban - mintha elferdítenék a lényeget. Az a minta, hogy minél többet kell fogyasztani, ehhez pedig minél több pénzt kell keresni. A modern kor egyik legnagyobb művészeti ágában, a reklámokban boldognak látszó emberek mutatják be az eladni kívánt portékát. Ezzel azt sugallják, hogy annak megvételével, elfogyasztásával saját boldogságunkért is megtettük, amit megtehettünk. Ez viszont téves. A boldogság nem ott található. Érdekes példa Az Istenek a fejükre estek című film, ahol a főszereplő busman egy szál szoknyában és egy bottal a kezében is teljesen elégedett volt az életével. Nem azt mondom, hogy mindenkinek így kell élnie, de ez a minta megvilágítja a századunk által sugallt mintakép hibáját. Vajon az a milliárdos, aki telket vett a dubaiban épült pálmafa-szigeten boldogabb, mint a hétköznapi munkából hazaérkező férj vagy feleség, akit a gyerekei várnak egy kertvárosi házban? Nem hinném. Sőt még az is lehet, hogy boldogtalanabb.

Különböző kutatások, vizsgálatok szólnak arról, hogy mikor is boldog egy ember. Amikor közvéleménykutatást tartanak, az emberek első helyen említik a családot, a gyerekeket. Ez fontos is. Ismert olyan kutatás is, amely során a résztvevő embereknek jelzőkészüléket adtak, hogy akkor jelezzenek rajta, ha épp boldognak érzik magukat. Sokan akkor jeleztek, amikor épp olyan munkát végeztek, ami közben képességeiket optimálisan használják (sem túl könnyű sem túl nehéz) és elmerültek a tevékenységben. A boldogságérzet tehát nem jellemzően pihenés közben jelentkezik, hanem valamilyen tevékenység végzése közben. Az ember tevékeny lény, az unalom érzete az egyik legrosszabb, ami érhet életünk során.

Az optimális feladatokat, célokat mindenkinek magának kell megtalálni és kitűzni. Ez nem divat, mint ahogyan az élet más területein, itt is az "instant", előre legyártott példaképek, minták ömlenek ránk, könnyebb megvenni a gyorséttermi előre gyártott kaját (egyébként én is szeretem), mint hogy elgondolkozzunk, saját magunk keressük meg céljainkat. Ez aztán teljesen tévútra vezeti az embereket, ezen az úton nem érhető el a boldogság, csak ha véletlenül pont rátalálunk arra, ami megegyezik a képességeinkkel. A teljes, harmonikus élethez először magunkkal kell, képességeinkkel, hibáinkkal és vágyainkkal tisztában lennünk. Egy kapcsolatban sem érthetjük meg a másikat, ha magunkkal sem vagyunk kibékülve.

A boldogsághoz tarozhatnak alapvető feltételek, például a szabadság érzete és a szeretet. A szeretet egyébként az Újszövetség alapvető gondolata és legfontosabb üzenete is, ami még a sok rárakódott ferdítés és módosítás ellenére is éltető csillagként világít tanaiban.

A szabadság kell ahhoz, hogy a képességeinket kihasználhassuk, hogy ne érezzünk béklyót magunkon, hogy a lehetőségek határtalanságát megízleljük. Ne áldozzuk fel a szabadságot a csalóka kényelem, a gondolkodásmentes élet érdekében! A szabadság nem csak a fizikai világban fontos tényező, hanem az ún. nooszférában is. Ha úgy érezzük, kíváncsiságunknak, gondolatainknak határt szab valami, nem lehet büntetlenül kérdezni, nem ismerhetünk meg szabadon bármit, az ugyanolyan börtön, mintha a fizikai világban zárnának be.

Egy-egy döntés előtt érdemes elgondolkodni, hogy a döntés hozzájárul ahhoz, hogy boldogabb legyek? Mennyire boldog most az életem? Szerintem ezek a kritériumok hozzásegíthetnek, hogy helyes döntést hozzunk.