<?xml version="1.0" encoding="utf-8"?>
<?xml-stylesheet type="text/xsl" href="/index.xsl"?>
<html xmlns="http://www.w3.org/1999/xhtml">
<head>
<title>Kockák a négyzeten</title>
<link href="/_sweb4/main.css" rel="stylesheet" type="text/css" />
</head>
<body>
  <div style="margin: 0px auto; width: 985px;" id="menudiv">
  <!-- Menü -->
  <ul class="menu" id="menu">
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Informatika</a>
      <ul>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Nyílt forrás</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/nyilt/lnw.htm">A Linux nem Windows</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/a-katedralis-es-a-bazar/">A katedrális és a bazár</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Zárt forrás</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://new.egalizer.hu/what-is-the-matrix/">What is the Matrix?</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Történelem</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tortenelem/commodore.htm">Commodore</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tortenelem/szszgep.htm">Személyi számítógépek</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tortenelem/x86cpu.htm">PC processzorok</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tortenelem/archi.htm">Számítógép-architektúrák</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tortenelem/geos.htm">GEOS</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Esszék</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="#" class="sub">Joel on Software</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/joel/gui.htm">Felhasználói felületek</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/essze/mkernel.htm">Mikrokernel</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/essze/hasznalat.htm">A gép használata</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/linux-vagy-windows/">Linux vagy Windows?</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/essze/javabytecode.htm">Java bájtkód</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/essze/javagc.htm">Java szemétgyűjtő</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/essze/java/java8.htm">A Java 8 újdonságai</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/essze/mbrgpt.htm">Az MBR-től a GPT-ig</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Tesztek</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tesztek/winteszt.htm">Melyik a gyorsabb?</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/informatika/tesztek/kindle.htm">Amazon Kindle</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Tudomány</a>
      <ul>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Atomerőművek</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/tudomany/atom/baleset.htm">Atomerőmű balesetek</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/tudomany/atom/19ev.htm">Csernobil 19 évvel később</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/tudomany/atom/csernobil.htm">Csernobil</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Űrkutatás</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/tudomany/urkutatas/voyager.htm">A Voyager szondák</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/tudomany/urkutatas/voyagercomp.htm">A Voyager-ek számítógépe</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Szárazföld</a>
      <ul>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Lamborghini</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/lambo/gt.htm">350 GT/400 GT</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/lambo/miura.htm">Miura</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/lambo/countach.htm">Countach</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Munkagépek</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="#" class="sub">Dömperek</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://new.egalizer.hu/terex-titan/">Terex Titan</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/munkagepek/domper/cat797/cat797.htm">Caterpillar 797</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Kotrógépek</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/munkagepek/kotrogep/muskie.htm">Big Muskie</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Építmények</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="#" class="sub">Épületek</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/epitmeny/epulet/rekord/rekord.htm">Magassági rekordok</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/epitmeny/epulet/taipei101/taipei101.htm">Taipei 101</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/epitmeny/epulet/petronas/petronas.htm">Petronas tornyok</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/epitmeny/epulet/swfc/swfc.htm">SWFC</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/epitmeny/epulet/hins/hins.htm">Home Insurance</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Tornyok</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="https://new.egalizer.hu/osztyankino-tv-torony/">Osztyankino TV-torony</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="https://new.egalizer.hu/eiffel-torony/">Eiffel torony</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Egyéb</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/epitmeny/egyeb/tenna.htm">Antennák</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="https://new.egalizer.hu/akashi-kaikyo-hid/">Akashi Kaikyo</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Vasút</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://new.egalizer.hu/sinkanzen/">Sinkanzen</a>
            </li>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/vasut/nagyseb.htm">Nagy sebességű vonatok</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Egyéb</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/wind.htm">Big Wind</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Zene</a>
      <ul>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Esszék</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://new.egalizer.hu/paul-hindemith-zene-es-erzelem/">Zene és érzelem</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/arthur-honegger-a-jelen-es-a-jovo-kilatasai/">A jövőről</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/benjamin-britten-palyamrol/">Pályámról</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Zeneszerzők</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="#" class="sub">Wolfgang Amadeus Mozart</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://new.egalizer.hu/mozart-porosz-vonosnegyesei/">Porosz vonósnégyesek</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/zeneszerzok/mozart/zvers.htm">Fortepiano versenyek</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://new.egalizer.hu/utazas-a-jupiterre/">Utazás a Jupiterre</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Joseph Haydn</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://new.egalizer.hu/a-szimfonia-szuletese/">A szimfónia születése</a>
                </li>
              </ul>
            </li>			
            <li>
              <a href="#" class="sub">Bartók Béla</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://new.egalizer.hu/bartok-bela-oneletrajz/">Önéletrajz</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://new.egalizer.hu/szamomra-minden-nap-bartok-evfordulo/">Évforduló</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Gustav Mahler</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://new.egalizer.hu/ket-es-fel-perc-csond/">Két és fél perc csönd</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Ludwig van Beethoven</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/zeneszerzok/beethoven/kilenc.htm">Kilencedik szimfónia</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/zene/zeneszerzok/webern.htm">Anton Webern</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Karmesterek</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="#" class="sub">Wilhelm Furtwängler</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/karmesterek/furtw.htm">Bevezetés</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/karmesterek/furtw2.htm">Furtwängler élete</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/karmesterek/furtw3.htm">Furtwängler lemezen</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://new.egalizer.hu/friedrich-schnapp/">Friedrich Schnapp</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
            <li>
              <a href="#" class="sub">Willem Mengelberg</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/karmesterek/mengel.htm">Columbia felvételek</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/zene/karmesterek/mengel_opk.htm">Opus Kura lemezek</a>
                </li>
              </ul>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="http://new.egalizer.hu/cd-velemenyek/">CD vélemény</a>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Sorozatok, kiadók</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/zene/kiado/greatcon.htm">Great Conductors</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="http://www.egalizer.hu/zene/librettok/librettok.htm">Szövegkönyvek</a>
        </li>
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">High Fidelity</a>
      <ul>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Esszék</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/esszek/zenehifi.htm">A zene és a hifi</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/esszek/termtorz.htm">A HiFiről</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/a-high-end-rol/">A High End</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/esszek/modszer.htm">Módszerek és csapdák</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/a-digitalis-kihivas/">A digitális kihívás</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/loudness-unit-cd-adatbazis/">Hangosság adatbázis</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="http://new.egalizer.hu/sajat-rendszerem/">Saját rendszer</a>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Salvatore</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/bev.htm">Bevezetés</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/tortenet.htm">Történetem</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/kereskedelem.htm">Kereskedelem</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/lemezek.htm">Hanglemezek</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/filo.htm">Filozófiám</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/magazin.htm">Magazinok</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/highend/lp12.htm">Linn Sondek</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Hangtechnika</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/hangtechnika/tda1541/tda1541.htm">TDA1541</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/hangtechnika/resta/resta.htm">Restaurálás</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/cd-sacd-dvd-audio/">Formátumok</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/hangtechnika/zfelv.htm">A zenei felvételekről</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/hangtechnika/nagyfel/nagyfel.htm">A nagy felbontásról</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/hangtechnika/futomuvek.htm">CD futóművek tesztje</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Történelem</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/tortenelem/cd.htm">A Compact Disc</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/pcm-felvetelek/">Az első PCM felvételek</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://www.egalizer.hu/hifi/tortenelem/gramo.htm">Gramofónia</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/solti-ringje-es-a-bitrata/">Solti Ringje és a bitráta</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="#" class="sub">Készülékek</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://new.egalizer.hu/magyar-hi-fi-keszulekgyartok-listaja/">Magyar gyártók</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Irodalom</a>
      <ul>
        <li class="topline">
          <a href="#" class="sub">Írók</a>
          <ul>
            <li class="topline">
              <a href="http://new.egalizer.hu/rejto-jeno-szomoru-elete/">Rejtő Jenő</a>
            </li>
            <li>
              <a href="http://new.egalizer.hu/olaf-stapledon-elete/">Olaf Stapledon</a>
            </li>
          </ul>
        </li>
        <li>
          <a href="http://new.egalizer.hu/a-kepes-kronika/">Képes Krónika</a>
        </li>		
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Tárgyak</a>
        <ul>
            <li class="topline">
              <a href="#" class="sub">Kockák a négyzeten</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/kockak1.htm">Az őskor</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/kockak2.htm">A hőskor 1.</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/kockak3.htm">A hőskor 2.</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/ajandek.htm">Ajándék- készletek</a>
                </li>
              </ul>                  
            </li>			
            <li>
              <a href="#" class="sub">Karórák</a>
              <ul>
                <li class="topline">
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/eichi2.htm">Eichi 2</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/orakar.htm">Rejtett költségek</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="https://new.egalizer.hu/udvozlet-japanbol/">Üdvözlet Japánból</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/targyak/orak/kings.htm">A King Seiko története</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/targyak/orak/king1.htm">Az első King Seiko</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/targyak/orak/57gs.htm">Az második Grand Seiko</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://www.egalizer.hu/targyak/orak/cosc.htm">A COSC röviden</a>
                </li>
                <li>
                  <a href="http://new.egalizer.hu/regi-seiko-arlistak/">Régi Seiko árlisták</a>
                </li>
              </ul>                  
            </li>			
        </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="#" class="menulink">Névjegy</a>
      <ul>
        <li>
          <a href="http://www.egalizer.hu/nevjegy.htm">Bemutatkozás</a>
        </li>
        <li>
          <a href="http://www.egalizer.hu/szakdoga.htm">Krónikás</a>
        </li>
        <li>
          <a href="http://www.egalizer.hu/letolt.htm">Letöltés</a>
        </li>
        <li>
          <a href="http://www.egalizer.hu/linkek.htm">Linkek</a>
        </li>
      </ul>
    </li>
    <li>
      <a href="https://new.egalizer.hu" class="menulink" style="border-right: 1px solid #909090;">Kezdőlap</a>
    </li>
  </ul>
  <!-- Menü vége -->
</div>

  <p id="sweb_elements">
    <object id="footer">
      Fordítás és szerkesztés: Sipos Róbert (2017)<br /> Az összeállításhoz használt források:<br /> <a onclick="window.open(this.href);return false;"
        href="http://www.inverso.pt/legos/index.htm">Lego Bricks in the 50's</a><br /> <a onclick="window.open(this.href);return false;" href="https://www.flickr.com/photos/52095290@N03/">Jeroen
        van Dorst</a><br /> <a onclick="window.open(this.href);return false;" href="http://www.miniland.nl">Miniland</a><br /> <a onclick="window.open(this.href);return false;"
        href="https://www.flickr.com/photos/68072414@N03/page2">Legosammler2</a><br /> <a onclick="window.open(this.href);return false;" href="http://peeron.com">peeron.com</a><br /> <a
        onclick="window.open(this.href);return false;" href="http://www.brickshelf.com">brickshelf.com</a><br /> <a onclick="window.open(this.href);return false;"
        href="https://www.flickr.com/photos/54802887@N08/page1">Henk van Zanten</a><br /> Nagyon fontos megemlíteni Gerhard R. Istok amerikai fanatikust, akinek a különböző fórumokban írt
      bejegyzései és szintén ott közreadott fényképei nélkül ez a cikk is sokkal szegényesebb lenne. Sajnos ő nem reagált a megkeresésemre, így csak remélni tudom, hogy hozzájárulna ezek
      közzétételéhez itt is, a magyar legó-rajongók érdekében.
    </object>
  </p>
  <h2>Ajándékkészletek</h2>
  <p class="essze_bevezetes">
    <a href="http://www.egalizer.hu/szarazfold/egyeb/kockak1.htm">Amint láttuk</a>, 1949-től a Town Plan 1955-ös megjelenéséig a Lego építőkocka-kínálatának gerincét a 700-as sorozatú
    ajándékkészletek adták (ezeken kívül csak a kiegészítő elemkészletek léteztek), de még a Town Plan érában is nagyon fontos elemét jelentették a kínálatnak, hiszen az 1955-ben megjelent
    1000-es sorozatú új épületek mellett ezekből lehetett a várostervhez házakat építeni. A 700-as sorozatot majd csak az 1964-ben megjelenő Basic Set-ek küldik nyugdíjba. Tehát a Lego
    építőkockák első 16 évének meghatározó összetevőiről van szó, ezért érdemes róluk külön is megemlékezni.
  </p>
  <p class="bekezd">Láttuk, hogy a 700-as sorozat elsőként az Automatic Binding Bricks dobozokkal indult 1949-ben, ezt 1952 környékén váltotta fel az új Lego Mursten márka és az
    áttervezett dobozok, amik 1955-ig voltak életben. Az ajándékkészletekből 1953 elejére 700/1-től 700/6-ig terjedő számozással jelentek meg kiadások (1-es a legnagyobb, 6-os a legkisebb),
    így amikor a cég ki akart adni egy 700/3 és 700/4 közé ékelődő változatot is, azt 1953-ban 700/3A néven tudták csak megtenni. Ezt pedig 1956-ban követte egy, a 700/1-nél is nagyobb,
    700/0-s készlet.</p>
  <p class="bekezd">Ezek a készletek kezdettől fogva kockákat (2x2 és 2x4) és ajtókat, ablakokat tartalmaztak, de már 1951-ben kiegészültek az akkor vadonatúj 10x20-as alaplappal.
    Később pedig, ahogy megjelentek a nagyobb és kisebb méretű kockák, azokból is került a készletekbe, természetesen az újításokat mindig követve (felirat a bütykökön, csövecskék, stb.). A
    nagyobb készletek pedig később a fákból is tartalmaztak már néhányat. Egy-egy adott készlet eredeti tartalmának pontos meghatározása ma már külön kutatómunkát igényel - ami nem is
    mindig vezet sikerre. Ebben a cikkben ezért főként nem is a készletek tartalmáról, hanem azok dobozstílusának változásáról lesz szó.</p>
  <p class="bekezd">A 700-as Mursten ajándékkészletek a Lego játékrendszer 1955-ös megjelenésével felfrissített doboztervet is kaptak, ezekre már a &quot;játékrendszer&quot; felirat is
    felkerült. 1955-1958 között az ajándékkészletek és a pótalkatrész dobozok feliratai minden országban, ahol akkor a cég jelen volt, helyi nyelven jelentek meg (Dániában 1955-1960
    között). A német, dán és svéd/norvég mellett a leggyakoribbak a holland nyelvű dobozok voltak. A különböző feliratok, amik az évek során használatban voltak:</p>
  <ul>
    <li>Dánia: &quot;LEGO Mursten&quot; és &quot;System i leg&quot;</li>
    <li>Svédország/Norvégia: &quot;LEGO Mursten&quot; és &quot;System i lek&quot;</li>
    <li>Németország: &quot;LEGO Bausteine&quot; és &quot;System im Spiel&quot;</li>
    <li>Hollandia: &quot;LEGO Bouwstenen&quot; és &quot;Systeem bij het Spel&quot;</li>
    <li>Svájc: &quot;LEGO Bausteine&quot; és &quot;System im Spiel&quot; illetve &quot;LEGO Briques&quot; and &quot;Systeme dan le jeu&quot;</li>
  </ul>
  <p class="bekezd">
    <img alt="kep1" class="jobb" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep1.jpg" /> <img alt="kep2" class="bal" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep2.jpg" />A dobozokra került képen Ole
    Christiansen 3 unokája látható: Kjeld (a későbbi Lego igazgató), Gunhild és a kicsi Hanne. Jobb oldalon látható egy 1955-1956 közötti svéd/norvég 700/4-es készlet, bal oldalon pedig egy
    dán. A marketing ártatlan példája, hogy a gyerekek még véletlenül sem néznek a kamerába, a kép azt sugallja, hogy teljesen lefoglalja őket az építés.
  </p>
  <p class="bekezd" style="clear: both;"></p>
  <p class="bekezd">
    <img alt="kep21" class="bal" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep21.jpg" /><img alt="kep3" class="jobb" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep3.jpg" />Itt jobb oldalon látható egy dán 700/5
    doboz fedelének belső része. Látható, hogy ez tartalmazott némi leírást és építési lehetőségeket a játékról. Bár ezek a nagyon korai készletek még a réseket tartalmazó kockákból álltak,
    a képeken ez már nem látszik. Amikor azonban 1956-ban a réseket tartalmazó kockák teljesen eltűnnek a dobozokból és megjelentek az ablakok, ajtók tetején a bütykök, a doboztető
    belsejébe nyomtatott útmutató már nem felelt meg a tartalomnak, ezért a gyárban még megmaradt dobozok belsejébe frissített útmutatót ragasztottak a régi útmutató tetejére. Egyébként
    ismertek fennmaradt készletek úgy is, hogy a doboztető által mutatott ablaktípus és a tartalom nem egyezik meg, bár azt nem lehet eldönteni, hogy ezt utólag a tulajdonos cserélte-e ki,
    vagy pedig gyárilag is így volt, de amint láttuk, a legót ismerve nem lenne meglepő, ha a tartalom gyárilag is eltért volna. Bal oldalon saját 700/5 készletem dobozának háta látható.
    Ekkoriban a készlet számát még egyszerűen rányomták bélyegzővel a doboz hátára.
  </p>
  <p class="bekezd" style="clear: both;"></p>
  <p class="bekezd">Alább látható egy, az átmeneti időszakból, valószínűleg 1956 elejéről származó svéd 700/3A doboz beragasztott útmutatóval. Látható, hogy az ablaktípus itt már nem a
    korábbinál lévő bütyök nélküli, hanem bütykös.</p>
  <p class="bekezd">
    <img alt="kep6" class="bal" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep6.jpg" /><img alt="kep7" class="jobb" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep7.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd" style="clear: both;"></p>
  <p class="bekezd">1956 márciusában elindul a német forgalmazás, így megjelentek a német nyelvű dobozfeliratok. A korai 1950-es 1960-as évekbeli ajándékkészleteket egyébként még kézzel
    rakták bele a dobozukba, aztán celofánnal lefedték és így ment rá a tető. A tetőt tehát bármikor le lehetett róla venni anélkül is, hogy felbontanánk. Ezeknek a régi ajándékkészlet
    dobozoknak pedig volt egy belső tartódobozuk is, ami egy kockányi magasságot emelt a kockákon, hogy azok befeszüljenek a celofán alá.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep8" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep8.jpg" />
  </p>
  <p class="kozep_kepalairas">És ahogy a felirat is mutatja, ezeket a belső dobozokat meg lehetett fordítani, így rekeszekre oszlott a doboz, amikben a kockákat lehetett tárolni. Sajnos
    a legtöbb fennmaradt 1950-es és korai 1960-as évekbeli dobozból ezek ma már hiányoznak.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep9" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep9.jpg" />
  </p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep10" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep10.jpg" />
  </p>
  <p class="kozep_kepalairas">A doboz teteje pedig így nézett ki: útmutató és ötletek.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep12" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep12.jpg" />
  </p>
  <p class="kozep_kepalairas">1957-ben megjelent egy új, még nagyobb, 700/0 ajándékkészlet és új design-elemként a doboz oldalára is felkerült a System im spiel felirat. (Bár egyes
    források szerint ilyen már 1956-ban is előfordulhatott.)</p>
  <p class="bekezd">
    <img alt="kep11" class="jobb" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep11.jpg" /><img alt="svajc" class="bal" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/svajc.jpg" />Job oldalon látható egy korabeli
    német 700/5 készlet tartalma.
  </p>
  <p class="bekezd">1957 elején elindult a svájci és holland forgalmazás is és az ottani dobozok az 1956-os németországi készleteket vették alapul. Az ajándékkészletek 8 méretben
    jelentek meg, mind ugyanolyan vagy hasonló doboztípussal. (Vegyük át újra a legnagyobbtól a legkisebbig: 700/0, 700/1, 700/2, 700/3, 700/3A, 700/4, 700/5, 700/6.) Mivel svájcban már
    korábban is forgalmaztak építőjátékokat és ott a bádogdobozos megoldás volt divatban, így a Lego arrafelé ilyeneket is kiadott. A képen az 1957-1960 közötti svájci dobozos változat
    német és francia felirattal.</p>
  <p class="bekezd">1957 sűrű év volt a legónak, mert év végén elindult az osztrák, belga és portugál is forgalmazás is. A cégnek döntést kellett hoznia, hogy folytatja-e a dobozok
    helyi nyelvű feliratait vagy pedig csinál egy univerzális megoldást. Nyilván ez utóbbit választották, így a dobozokra az univerzális Lego System felirat került. Az új dobozok új
    arculatot is kaptak. Megszüntették a régebbi, 1955-ös fényképet Ole unokáival és új gyerekekkel készítettek egy újat. Ilyen volt az új doboztető, ami 1957 karácsonyán Belgiumban és
    Portugáliában elkezdtek forgalmazni (itt alul a 700/0 nagy készlet nemzetközi tetővel és az új fényképpel).</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep13" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep13.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">
    <img alt="700-51" class="jobb" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/700-51.jpg" /> Bár az új dobozok tetején Lego System felirat volt, a dobozok oldalára felkerült több nyelven a
    játékrendszer szöveg is, ahogy itt a jobb oldali képen látható egy 700/5 doboz oldalán. 1957 végén ezek az új doboztípusok a már korábban meghódított országokban is megjelentek. A
    készlet száma pedig a bélyegzős módszer helyett már a doboz oldalára került.
  </p>
  <p class="bekezd">1957-ben aztán hirtelen megszüntették a nagy 700/2-es ajándékkészleteket. Amikor azonban 1957 végén megjelent az új doboztető, a cégnek még lehetett raktáron néhány
    üres 700/2-es doboza. Ezt természetesen nem lehetett kidobni, ezért a Lego átcímkézte a dobozt holland nyelvűre és így adott el még 1958-1959 között Hollandiában 700/2-es készleteket.
    Ez volt az egyetlen ország, ahol még 1957 után is lehetett kapni ilyet. Ezek manapság a ritka holland doboztípusban nagyon értékesnek számítanak. Itt alább látható egy ilyen 700/2
    készlet teteje.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep14" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep14.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">1957-ben a doboztetőben látható építési ötletek grafikája is megváltozott és immár színes lett. Ez látható az alábbi képen, összehasonlítva egy régebbi típusú
    doboztetővel két 700/3A készleten.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep15" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep15.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">
    A bal oldali készletnél még a régi, résekhez való ablak látszódik, mégpedig holland magyarázó szöveggel. Ez azért érdekes, mert ezeket a régi típusú készleteket még nem árusították
    Hollandiában, vagyis a Lego készített hozzájuk bélyegzőt és aztán azt használták (hibásan) más országba kerülő készletekhez. Ebben a doboztetőben látható torony is érdekes építmény,
    ugyanis a korabeli üreges aljú 2x4-es kockákkal nem lehetett volna az ajtó fölötti ereszt megcsinálni, mert ott még nem volt szerkezeti tartás, így a kocka magától leesett volna.
    Rajzolni persze egyszerű volt ilyet... (<span class="fordito">Legalábbis Gary Istok véleménye szerint. Én építettem egy ilyet és azért nem ennyire rossz a helyzet. Nyilván nem
      rögzít úgy, mint egy modern kocka, de mivel ott van mögötte a másik is, nem fog magától leesni. - A szerk.</span>)
  </p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep16" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep16.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">A fenti dobozok teteje megfordítva. A bal oldali 1957-ből, a jobb oldali 1958-ból. Érdekesség, hogy mindkét esetben hibás a &quot;játékrendszer&quot; holland
    fordítása! Ezt a cég néhány hónapon belül kicserélte a helyes &quot;Systeem IN het spel&quot;-re, a dobozok tetejét kivéve, azoknál ugyanis akkora már majdnem minden országban
    lecserélődtek a feliratok a nemzetközi &quot;System&quot; szövegre. A helyi nyelvű dobozok az új fényképpel 1957-ben még használatban voltak Dániában, Németországban, Norvégiában és
    Svédországban. Alább látható egy ilyen német 700/2-es készlet.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep17" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep17.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">Érdekesség a bal oldali két torony. Ilyen grafikával csak holland és német helyi nyelvű 700/2-es készletek ismertek jelenleg. Hollandián kívül pedig 1957 után már
    nem forgalmazták a 700/2-es készleteket.</p>
  <p class="bekezd">
    <img alt="kep18" class="jobb" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep18.jpg" />1958 végére minden dobozon felváltotta a helyi nyelvű feliratokat a nemzetközi System elnevezés
    Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Norvégiában és Svédországban. Ez az új módi megfelelt annak a gyakorlatnak, amit a cég Belgiumban és Portugáliában vezetett be. Itt jobb
    oldalon látható egy nemzetköziesített 700/4-es doboz. Érdekesség, hogy 1955-1957 között a 700/4-es készletek dobozán a kék terület fönt és lent volt, majd 1958-ban a Lego átrakta ezt a
    két oldalra.
  </p>
  <p class="bekezd">Dánia az egységesítés alól kivétel volt, ott ugyanis nem váltottak át a nemzetközi dobozokra, hanem megtartották a System i leg feliratot a dobozok tetején nyilván
    azért, mert az volt a Lego hazája. Ezek csak a teljes doboz-újratervezéskor, 1960-ban szűnt meg.</p>
  <p class="bekezd">Összefoglalva tehát az első Lego System feliratos dobozok Belgiumban és Portugáliában jelentek meg 1957 végén, ezt követte a német, osztrák, holland és svéd
    forgalmazás 1958-ban, majd végül Dánia 1960-ban.</p>
  <p class="bekezd">Itt alább látható időrendi sorrendben a 700/x sorozat 8 különféle dobozterve a legkorábbi 1949-estől az utolsó 700/x dobozstílusig. Ez utóbbi ugyanazt a stílust
    kapta, mint amit 1960-ban szinte minden más Lego készlet. A 700/x sorozatot 1965-ig gyártottak, amikor aztán leváltották őket az új, 1964-ben megjelent Basic Set-ek, ezek pedig már nem
    kapták meg a 700-as sorozatszámot.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep19" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep19.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">A fölső sorban két Automatic Binding Bricks, aztán a régi Lego Mursten. A középső sorban a helyi nyelvű korból két doboz, az alsó sorban pedig a nemzetköziesített
    korszak dobozai. A készletek között 700/3 közepes, 700/1 nagy és 700/0 nagyon nagy látható (házi feladatként mindenki határozza meg, hogy melyik melyik). A csövecskéket tartalmazó
    kockák már 1957 végén megjelentek, tehát a nemzetköziesített dobozok tartalma már akár ilyen is lehetett attól függően, hogy mikor készültek. A 60-as évekbeli készlet pedig nyilván már
    csak ilyeneket tartalmazott, ahogy a doboz is hirdeti.</p>
  <p class="bekezd">Alább láthatók a 60-as években megjelent 700-as készletek. 1960-ig minden különböző méretű készleten nagyjából ugyanúgy nézett ki a fénykép (a cserétől eltekintve),
    a 60-as években viszont a különféle méretű dobozok különböző képeket is kaptak.</p>
  <p class="kozep">
    <img alt="kep20" src="/szarazfold/egyeb/ajandek/kep20.jpg" />
  </p>
  <p class="bekezd">Remélem érdekes volt ez a kis kirándulás a Lego őskorából származó 700-as sorozat dobozai között.</p>
</body>
</html>