A Lego története eléggé közismert, legalábbis a rajongók és a gyűjtők körében. A gyűjtők kemény magját viszont legalább ennyire érdekli a különböző típusú kockák, elemek témaköre, mert egy-egy régebbi készlet akkor az igazi, ha az - eredeti összerakó és doboz mellett - korabeli elemekből is áll. Bár a legó minden eleme illeszkedik egymáshoz egészen az 1958-as szabadalom (sőt esetenként még régebb) óta, az évtizedek során számtalan új elemtípussal, színnel, gyártási móddal és anyaggal gyarapodott a világot jelentő kockák története. A legtöbb - még akár a legót kedvelő - ember számára ez a kérdés jelentéktelen, de ez a cikk azoknak készült, akik esetleg el szeretnének mélyedni a régi (valóban régi!) készletek gyűjtésében és szembetalálják magukat olyan kérdésekkel, mint hogy mi az a CA vagy ABS, régi logo, új logo vagy mit is jelent a "pat. pend.". És talán még a kívülállóknak is tartalmaz majd érdekességeket, akik megismerkedhetnek eddig talán sosem látott, legendás készletekkel a Lego hőskorából.
Abban a valószínűtlen esetben, ha valaki még nem ismerné a Lego hivatalos történetét, akkor a cég animációs filmjét tudom ajánlani. Itt most csak ismétlésképpen, és azért, hogy kontextusba helyezzük a lényeget, a legfontosabb tényeket felelevenítem. Ezután pedig egészen a 70-es évek végéig nézzük át, mi is történt a műanyag kockák birodalmában. (A cikket három részre szedtem szét a rengeteg kép nagy mérete miatt, a menüben vagy a navigációs sorban lehet váltani a részek között.)
A cég története dániai Billundban indult 1932-ben. Ekkor kezdett el Ole Kirk Christiansen (1891–1958) asztalosmester saját manufaktúrájában fából készült játékokat gyártani. Idővel a játékokban nagyobb fantáziát látott, ezért 1934-ben a cégét átnevezte LEGO-ra, ami a dán "leg godt" vagyis "jól játszani" kifejezésből származik. A műanyag összeépíthető kockák pedig először 1949-ben jelentek meg. Illetve álljunk csak meg! A történetnek van egy jelentős mellékszála is, amit azonban már kevesebben ismernek. A műanyag, bütyköket (angolul: stud) tartalmazó építőkockákat ugyanis nem Ole Kirk Christiansen találta fel és még csak nem is ő szabadalmaztatta először!
Az ötlet egy 1904-ben született brit úriembertől indult, akit Hilary Fisher Page-nek hívtak. Ő eleinte a családi faüzemben dolgozott, de később úgy gondolta, inkább a játékpar az ő területe és 1932-ben Angliában, London külvárosi részén megnyitott egy saját játékboltot Kiddicraft néven. A bolt eleinte nem ment valami fényesen, de Page-t ez nem tántorította el és folyamatosan új játékötleteken gondolkodott, közben pedig a gyerekek pszichológiájával is foglalkozott. Megpróbálta az utóbbit az előbbi területen kamatoztatni. A korabeli, fából készült játékokkal nem volt igazán elégedett, többek között azt kifogásolta, hogy a gyerekek a szájukba veszik és egy idő után már nem marad tiszta és higiénikus. Úgy gondolta, hogy a fröccsöntött műanyag sokkal jobb lenne erre a célra. A műanyag játékok kiadásához alapított is egy új céget is British Plastic Toys (Bri-Plax) néven. A Bri-Plax 1937-ben kiadott néhány újonnan fejlesztett műanyag játékot, ezek között pedig szerepelt egy Interlocking Building Cube nevezetű építőkocka is. Erre a játékra Page 1940-ben Brit szabadalmat is kapott.
Az Interlocking Building Cube volt az első, ami alul üreges, felül bütykös építőkockákat tartalmazott. A bütykös ötlet nem volt már teljesen ismeretlen, ugyanis a gumiból készült Minibrix nevű játék is ezt alkalmazta a 30-as években, de ott a bütyköket lyukakba kellett illeszteni, a játék sokkal kevesebb szabadságot tett lehetővé. Page ötlete volt, hogy csak a felső bütyköket kell meghagyni a kockákon. Későbbi szabadalmaiban jöttek a kisebb méretű üreges kockák 4 és 8 bütyökkel.
|
|
| Bri-Plax Interlocking Building Cubes. A doboz egyébként 1-5 éves kor között ajánlja a játékot. | |
|
|
| Minibrix gumi kockák | Minibrix modell. Az alaplap mintha csak egy felfordított Lego alaplap lenne... |
 |
| Kiddicraft Self-Locking Building Bricks ablakkal |
 |
| Kiddicraft Self-Locking Building Bricks kockák |
A II. Világháború szüneteltette a Kiddicraft termelését, de 1945-ben a dolog újjáéledt és a műanyagok használata is sokkal szélesebb körű lett az iparban. Page üzlete szárnyalt Angliában. Az Interlocking Building Cube kissé áttervezve, kisebb méretben 1947-ben újra megjelent Self-Locking Building Bricks néven. Page 1947-ben szabadalmaztatta a 2x4-es kockát. Ezt követte az oldalt rést tartalmazó verzió (1949) és az alaplap (angolul: baseplate) 1952-ben. Az oldalsó résbe lapokból kialakított ajtókat és ablakokat lehetett illeszteni.
A legóhoz visszatérve: 1946-ban egy koppenhágai kiállításon sétálva Ole meglátott egy műanyag fröccsöntőgépet, ami Kiddicraft kockákat gyártott. Fantáziát látott az ötletben és megvásárolta, majd kissé módosította a gépet. (A Lego animációs filmje ezen a ponton egy picit csal, ugyanis ott nem bütyköket mutatnak a kockán, hanem nagy négyzetet, mintha a bütyök már a Lego ötlete lett volna. De a történethez hozzátartozik, hogy a Kiddicraft ötletét nem csak a dán Lego, hanem norvég és svéd játékgyártók is átvették.) Nem tudni, hogy Ole Kirk Christiansen tudta-e, hogy az a játék szabadalommal védett, de 1949-ben Page és a felesége még találkozott is vele (valószínűleg Koppenhágában), nem lehetetlen, hogy hagytak nála leírásokat is a játékról. Mindenesetre Page sosem tudta meg, hogy a Lego az ő játékának másolatát gyártja, akkoriban őt már a következő találmánya, a Miniatures foglalkoztatta, ami háztartási eszközök és ételek miniatűr reprodukciója volt. Sajnos ennek nem lett piaci sikere, és a feltalálót a cége, valamint a játékpiac lehetőségei is nagyon nyomasztották, vélhetően ez is közrejátszott, hogy Page 1957-ben öngyilkosságot követett el. (Egyébként 1981-ben a Lego megvásárolta a Kiddicraft jogait Page örököseitől, mielőtt beperelte volna a Tyco játékgyártót, hogy egyik játékuk túlságosan is hasonlít a Lego-ra. A pert elvesztették.)
 |
| Bal oldalon Kiddicraft, jobb oldalon egy korai Lego. Akkoriban a márkajelzést még a kocka belsejébe írták. |
A Lego 1947-ben kezdett műanyag játékokat készíteni és két év fejlesztés után, 1949-ben jelent meg az összeépíthető kockákból álló játék korai változata, amit a Lego "Automatic Binding Bricks"-nek nevezett el. A legenda szerint a Lego-nál már a korai időkben nagyon fontosnak tartották a minőséget, Ole Kirk jelszava az volt, hogy csak a legjobb elég jó és a munkásait arra biztatta, hogy sose engedjenek a minőségből. A lego kockák piaca ennek ellenére eleinte nehezen indult be, bár 1951-re a műanyag játékok a cég termelésének felét adták.
Érdekes adalék, hogy Ole Christiansen üzeme ebben a korai időben kétszer is leégett, egyszer még a fajáték-korszakban, aztán 1942-ben. Mintha a sors is erőteljesen az irányba akarta volna tolni Christiansen-t és fiát, hogy az ő dolguk a műanyag építőjátékcsalád kifejlesztése és sikerre vitele. A sors olyan esetben, amikor milliók gyerekkorát meghatározó játékról van szó, úgy látszik meglehetősen erős eszközöket is bevet a cél érdekében.
1949-ben tehát megjelentek a Lego első műanyag játékai (műanyag halacskák, tengerészfigurák). De ami számunkra sokkal fontosabb, a Kiddicraft-on alapuló első műanyag kockák is. Az alábbiakban áttekintjük a Lego kockák és készletek fejlődését a kezdetektől. Nem fogok teljes részletességgel belemenni az egyes elemek különféle változataiba, mert ehhez szinte elemenként egy teljesen önálló cikk kellene. A Lego legrégebbi eleméből, a 2x4-es kockából például egyes szolidabb vélemények szerint legalább 40 különféle változat jelent meg az évek során, bátrabbak egyenesen 100 féle változatról beszélnek (persze ezek között a különbség gyakran csak árnyalatnyi). Ehhez évek kutatómunkája szükséges, de akinek nem okoz gondot az angol nyelvtudás, az a témáról megveheti Gerhard R. Istok amerikai fanatikus bő 3000 oldalas könyvét egy DVD-nyi kiegészítő képanyaggal együtt. Az ő különböző fórumokba írt hozzászólásai alapján került be ebbe a cikkbe a legtöbb érdekesség.
Minden év előtt összefoglalom annak az évnek a legfontosabb új készleteit és elemeit. Ezek mellett félkövérrel megjelenik az adott termék forgalmazásának, használatának időtartama is, ha az számomra ismert.
1949-ben megjelenik a történelem első három Lego készlete és rögtön két kiegészítő készlet. Miután az építőkockák akkoriban csak egy része voltak a cég sok különféle játékának, "Automatic Bindig Bricks" gyűjtőnéven adták ki. Bár Dániában jelent meg, de angol elnevezést használt, a háború után a dán cégeknél jellemző volt az angol terméknevek használata, a Lego szerint a felszabadító haderők előtt való tisztelgés miatt. Az egyes dobozok elnevezése Gaveæske - vagyis ajándékkészlet volt, megkülönböztetendő például a Suppleringsæske, vagyis kiegészítő doboztól. Először fadobozban papír fedőlappal, később kartondobozban lehetett kapni a 2x2-es, 2x4-es kockákat valamint ablakokat és ajtókat tartalmazó építőjátékot. Az elemek 5 különböző színben voltak a dobozban (fehér, középkék, piros, világos sárga, világos zöld). A kockák ekkor még a Kiddicraft másolatai voltak a résekkel, amikbe a lapos kialakítású ajtókat vagy ablakokat lehetett illeszteni. (Ablakok esetén: 2x2, 2x3 és 2x4 méretben, ajtók esetén pedig 2x4 méretben). Az ablakok-ajtók mellé a Lego kis ajándékkártyát is csomagolt, amit szintén a résbe lehetett illeszteni (ezt is Kiddicraft mintára). A legkorábbi elemekről még hiányzott a márkajelzés, egyes források szerint még ugyanebben az évben később már megjelent a LEGO felirat a kockák belsejében, más források ezt 1951-re teszik, én ez utóbbi dátumot tartom valószínűbbnek.
 |
| Lego Automatic Binding Bricks (1949, felül) és Kiddicraft Self-locking Bricks (1947, alul) |
 |
| A Lego gyakorlatilag mindent lemásolt. |
Lego embléma 1934 és 1939 között. Ezt játékokon nem, hanem csomagolásokon és nyomtatott anyagokon használták.
1936-tól kezdődően a "LEGO Fabriken Billund" felirat volt bélyegnyomóval rányomtatva a játékokra.
Lego embléma 1939-1940-től. Ezt gyakran használták öntapadós matricaként a fajátékokon az elkövetkező 10 évben.
 |
| A legelső Lego kockák |
A korabeli minőség egyébként nem volt túl jó, de folyamatosan fejlődött. A kockákon és a dobozon sem szerepelt a LEGO márkanév, az csak 1952-től kerül egy korai verzióban a doboz elejére. A készletek számozása már itt megjelent, de ezt még egyszerűen egy bélyegzővel a doboz hátára nyomták. A márkanév elhagyására érdemes kitérni egy kicsit. A korai készletek háromféle verzióban maradtak fenn, ezeket ugyanis nemcsak Dániában, hanem valamiféle licenc alapján Svédországban is gyártották (1950-től):
Bal oldalon: Lego embléma 1950 és 1954 között. Ezt a műanyag játékok bevezetésével kezdték használni. Az
építőkocka a korabeli Lego katalógusokból is feltűnően hiányzik. Ez azért meglepő, mert a Lego már a kezdetektől nagy szerepet tulajdonított a tudatos márkaépítésnek (ezt a már fentebb
említett Lego film is kiemeli). Miért kivétel az Automatic Binding Bricks?
 |
| A legelső Lego ajtók és ablakok |
Nos talán az lehet az egyik ok, hogy Ole Christiansen attól félt, az angol játék egyszerű lemásolása megsérti annak szabadalmát. Persze akkoriban a szabadalmakat még nem vették annyira szigorúan mint manapság és mindenki másolt mindenkit, de talán megnézhetett egy Kiddicraft dobozt, amin bizony ott szerepelt, hogy a termék Nagy-Britanniában és más országokban szabadalommal védett. És nem akarta kockáztatni a cégét úgy, hogy a másolat dobozairól tudható legyen, ki is gyártotta azt. Aztán - gondolhatta - ha a fröccsöntőgép majd elhasználódik és visszahozta az árát, úgyis abbahagyja a gyártását. Ezen korai kockák annyira a Kiddicraft másolatai voltak, hogy még a belső bordázatuk is megegyezett azzal (ezt a fröccsöntő gépből való kilökéskor használják). A logo nélküli gyártás másik oka akár az lehetett, hogy lehetővé tegye más cégeknek, hogy a készleteket ők saját nevük alatt hozzák forgalomba (ilyen volt Svédországban a GEAS és a Primo).
Page egyébként Nagy-Britanniában, Franciaországban és Svájcban kért szabadalmi védettséget a találmányára, a skandináv országokban nem. Aztán amikor az 50-es években sem sikerült nagy sikert elérnie a Kiddicraft-nak, a Lego már úgy vélte, megnevezheti a termékét. Később pedig a rögzítőrendszer kifejlesztésével már saját szabadalmat jegyeztek be.
Az 1949-ben megjelent készletek:
Egyes források említenek egy 700/4 készletet is 1949-ben, de ezt más források már 1950-re teszik.
A 2 kiegészítő készlet:
Ezeket a készleteket - akárcsak a Lego többi játékát akkoriban - csak Dániában és esetenként Skandináviában forgalmazták, de mivel a kereslet gyér volt, nem sok kelt el belőlük. Egy ilyen régi készlet eredeti kockákkal és fadobozzal (de a papírdobozos verzió is) ma már eredeti árának sokszorosát érő gyűjtői ritkaság.
 |
 |
| Automatic Binding Bricks 700/2. Ezekbe a dobozokba még szorgos női munkáskezek rakták bele az elemeket ilyen szép mintás elrendezésben. A fadobozos Automatic Binding Bricks a gyűjtők szent grálja. Jelenleg egy kézen megszámolható mennyiség ismert belőle a gyűjtők körében. Billundban a Lego fenntart egy történelem-raktárat, ahol minden, általuk gyártott készletből van egy bontatlan változat. Ezekből a kezdeti évekből viszont nagyon sok esetben még nekik sem maradt fenn semmijük, néha-néha aukciókon felbukkanó régi készleteket vesznek, amivel kiegészíthetik a korai évekből meglévő erősen foghíjas kollekciójukat. Becslések szerint egy fadobozos, eredeti Automatic Binding Bricks ma 10 ezer dollárt érhet. | |
 |
 |
| Az első legókockák 2x4-es és 2x2-es kockák voltak. Ezeken nincs semmiféle márkajelzés, sem pedig ún. öntőminta-szám (mold number). Fontos ismertetőjegyük, hogy a belső sarkaik lekerekítettek. A rések is öntöttek, nem pedig utólag vágottak, tehát egyféle forma mindig egyféle elemet produkált. | |
 |
 |
| A 700 a kiegészítő készlet 1949 és 1953 között. (A dobozon lévő felirat 1950-ben a 700/4 és 700/5 készletekkel is kiegészült.) Még ezen doboz design-ja is teljesen megegyezik a Kiddicraft kiegészítő dobozáéval. | Bal oldalon Kiddicraft, jobb oldalon Lego építési ötlet. A Lego annyival újított már, hogy a tetőt is kockákból építette fel, nem pedig félbehajtott kartonlapból. |
Automatic Binding Bricks 700/4
Megjelenik a 700/4 készlet és elindul a svédországi gyártás és forgalmazás egy licencpartner által. A
700/x készletszámok és a korabeli csomagolási módszer a 60-as évek közepéig volt életben (a dobozdizájnt viszont többször áttervezték, erről majd lesz szó). A legelső svéd Automatic
Bindig Bricks készletek egyébként még valamilyen ismeretlen alapanyagból készültek (egyes fórumokon bakelitre gyanakodnak). Ennek az a jellemzője, hogy nem vetemedik el és eléggé fényes
árnyalatú. Ezt az alapanyagot azonban már valamikor korán felváltotta a cellulóz-acetát, a dánok pedig már kezdettől fogva azt használták. (A CA-ról később még lesz szó.) A színek
kérdését ebben a korai időszakban még eléggé ködösíti, hogy a svéd gyárak eltérő színeket és alapanyagot is használhattak.
Ekkoriban a készletekhez egy itt látható vagy ehhez hasonló kis brosúrát adtak leírással, amiből látni lehetett, hogy nagyjából milyen dolgokat is lehet építeni az Automatic Binding Bricks-ből. De emellé a kép mellé semmiféle leírás nem járt, hogy hogyan kell ezeket összerakni, sőt láthatóan egyes modelleket csak több doboznyi elem megvásárlásával lehetett összehozni. Persze útmutató azért is fölösleges lett volna, hiszen abból a hatféle elemből, ami ekkor létezett, nem volt túl nehéz kitalálni, hogy épp mire is volna szükség.
Automatic Binding Bricks 700/5 és 700/6
Megjelenik a 700/5 és 700/6 készlet és a gyenge forgalom miatt befejeződik a licencpartneres svédországi gyártás és forgalmazás. A csomagok innentől kezdve 5 helyett már csak 4 színt (piros, fehér, sárga, zöld) használnak.
Az épületek számára megjelenik a 10x20 bütykös alaplap első (vékony) változata, amit 1953-ig gyártanak. Bár elképzelhető, hogy ez saját ötlet volt, de ez is gyanúsan hasonlít Page 1949-es alaplap-szabadalmára és eleinte ezen sem volt márkajelzés. Valószínű, hogy Page ötletei közül ez is átkerült valamilyen módon Billundba. 1952 után azonban a Lego fejlődése már teljesen egyedi és az, hogy az évszázad játékává vált, főként Ole fia, Godtfred Kirk Christiansen által az 50-es évek során bevezetett innovációknak köszönhető.
Az 50-es években egyébként maga a Lego is gyártott másodosztályú kockákat, amelyek márványszerű tarkasággal készültek és kiegészítő elemekként, olcsóbban lehetett őket megvenni. Ezt azért tették, mert akkoriban a műanyag alapanyag elég drága volt, ezért még a hulladékot is összesöpörték, egybeöntötték és felhasználták. A sors iróniája, hogy ritkasága miatt az ilyen elemek ma már nemhogy olcsóbbak, hanem a normál régi elemekhez képest drágábbak is. (Ekkoriban már megjelentek az 1-2 darabos kis csomagokban megvehető kockák is.)
Ole Christiansen 1951-ben stroke-ot kapott, innentől kezdve egyre nagyobb mértékben hárult át a vállalkozás irányítása Godtfred-re.
 |
 |
| Egy 700/5-ös készlet 1952-ből | A PRIMA által gyártott Automatic Binding Bricks. Az elemek esetenként már a LEGO feliratot is tartalmazták belül, a doboz azonban nem. A mellékelt brosúra is teljesen megegyezik a dán változattal, de itt is a PRIMA név használatával. Ezek az elemek nem cellulóz-acetátból, hanem polisztirénből készültek. |
 |
 |
| Márványszerű kocka | Akinek sok ilyen kockája van, építeni tud belőle |
 |
|
| Az Automatic Binding Bricks brosúra is fejlődött kicsit. Érdemes megjegyezni, hogy a jelek szerint ekkoriban kereszt építésének lehetősége az építőjátékban még nem számított főbenjáró bűnnek. | |
Lego Mursten (1952-1955)
Bár a cég többi műanyag játéka sikeres volt (ekkoriban már kisautók is szerepeltek a kínálatban), az
Automatic Binding Bricks nem igazán. A forgalmazókat nem nagyon érdekelte a dolog, az eladások 5-7%-át tette ki. 1951-ben Godtfred eldöntötte, hogy a játéknak egy jobb névre van
szüksége és 1952-ben megjelent az átnevezett Automatic Bindig Bricks: Lego Mursten (dánul és svédül is Lego Tégla) lett belőle. (A Lego hivatalos oldala szerint ez már 1951-ben
megtörtént.) A Mursten név előbb az Automatic Binding Bricks-el együtt szerepelt a dobozokon, de 1953-tól az Automatic Binding Bricks már eltűnik a dobozokról. A gyenge piaci szereplés
ellenére Godtfred és Ole hitt a játékban és nem hagyták abba a fejlesztését. Az eredmény a koncepció hiánya miatt kissé kaotikus lett és ez sem segítette a piaci fogadtatást. Lego
Murstenként és Gift Set-ként is árulták, egyes dobozokon továbbra is ott volt az Automatic Binding Bricks felirat és emellett kiegészítő csomagokat is árultak három különböző
dobozstílusban is. 1955-ig szinte minden készletnek egyedi design-ja volt. Bár a dobozokon akkor már ott volt a Lego név, de nem volt konzisztencia, folyamatosság vagy tudatos
márkaépítés. A színek is jócskán szaporodtak, ekkorra már 24 különböző színű, árnyalatú kocka létezett, köztük eléggé extrémek is (például a fenti márványszerű). Ezt persze nem mind a
dán Lego hozta össze, hanem a színek kavalkádjához hozzájárult a svéd gyártó is.
1952-ben amikor új gépeket állítottak
üzembe, a LEGO márkanév immár belekerült a 2x4-es kockák belsejébe. A sarkak itt kevésbé lekerekítettek és a kocka oldalfalán belül hosszanti irányban egy kis borda fut végig (a képen
nem látható). Ez azért került a formába, hogy segítse a fröccsöntő gépből kilökési műveletet. A jobb oldalon látható az 1952-1953 között használatos embléma a Mursten készleteken.
Megjegyzendő, hogy bár az angol "brick" és a dán, svéd "mursten" téglát jelent (norvégul pedig murstein), a magyar szóhasználatban már a "kocka" kifejezés
terjedt el annak ellenére, hogy például egy 2x4-es elem a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető kockának. Én itt ezen elemtípusok esetén ezért továbbra is megmaradok a kockánál.
Az eladások mégiscsak mutathattak valami javulást, mert a cég úgy döntött, hogy az építőjáték a piacon marad. Sőt, 1952 vagy 1953 környékén egy döntés is születhetett, hogy tovább is fejlesztik azt. Ez a döntés két lényegi elemet érintett:
1953-ban pedig megkezdődött a kockák licencelése Norvégiába. Ekkor jelent meg a 700/3A készlet is, amit a már meglévő 700/3 és 700/4 készletek közé pozicionált a cég.
Ezeket az emblémákat használta a Lego
1953 és 1955 között a készleteken.
 |
 |
| 1953-ban újból megváltozott kissé a forma. A belső bordák a 2x4-es kockán immár keresztirányúak (a képen is jól látni). A 2x2-es kockákba is bekerült a LEGO felirat. | |
 |
 |
 |
 |
| Egy másik forrás szerint már 1952-ben elindult a 2x3-as kockák gyártása a Mursten készletekhez. A legelső 2x3-as kockákban lévő embléma még vastagabb betűtípussal készült. Az 1953-as verziótól kezdve itt is áttértek a vékonyabb betűtípussal írt emblémára és a keresztirányú bordára. Az 1x2-es kockák első sorozatát is 1952-re teszik egyes források. Ez látható baloldalon, mellette jobbra az 1953-as változat. (Egy kedves dán gyűjtő jóvoltából az én gyűjteményemben is találhatóak mind embléma nélküli mind belső LEGO emblémával rendelkező 2x4-es, 2x2-es és 1x2-es kockák az 1949-1954 közötti időszakból. - A szerk.) | |||
Kiegészítő elemcsomagok.
Azt szinte mindenki tudja, hogy a legókockákat fröccsöntéssel gyártják. Hogyan is néz ki egy régi fröccsöntőgép szerszáma? Íme egy, a Lego múzeumából:
Nagyon részletesen itt most nincs mód belemenni a legó gyártásának (vagyis a fröccsöntésnek) a titkaiba, azonban egy-két dolgot érdemes megismerni, mert a kockák azonosításához szükséges. A szakirodalom röviden így írja le a folyamatot:
A fröccsöntés alapelve, hogy a polimer granulátumot, - amelyet az olvadáspont fölé melegítve kis viszkozitású folyadékállapotba vittek, - nagy sebességgel, szűk beömlő nyíláson át zárt szerszámba (mold) "fecskendezik", és ebben a zárt szerszámban a nagy nyomás alatt kihűlő polimerből alakul ki a tetszőleges formájú alkatrész, gyakorlatilag hulladékmentes, képlékeny alakítással, nagy méretpontossággal. Az eljárás jól automatizálható, robotosítható. A kis viszkozitásra a bonyolult szerszámtér gyors és teljes kitöltése miatt van szükség. A szerszám kitöltés ideje tipikusan a másodpercek tartományába esik. A fröccsöntés mérethatárai rendkívül tágak: 50 mg-os fogaskerék és 50 kg-os kád egyaránt gyártható megfelelő méretű fröccsöntő gépen. A fröccsöntő gép alapvetően két fő részből áll: a fröccsöntő egységből és a szerszámhordozó, szerszám záró egységből. Mivel a polimer ömledék igen nagy nyomása jelentős méretű felületen érvényesül, az osztott szerszám részeit összeszorító erő 15–20 %-kal meg kell hogy haladja a szerszám üregben kialakuló nyomásból fakadó erőt. Ez már a közepes méretű fröccsöntő gépeken is legalább 106 N, vagyis több, mint 100 t záróerőt követel meg. A szerszám záró egység elülső és hátulsó része mozdulatlan, míg középső része minden ciklusban egyszer összezárja, majd ciklus végén kinyitja a szerszámot. A nyitás során az a kívánatos, hogy a kész elem maradjon a helyén, az egyik öntőformában és ezután azt mechanikus úton vagy sűrített levegővel el lehet onnan távolítani.
Egy műanyag játékokat gyártó cég, mint a Lego folyamatosan beruház új és új öntőformákba. Ez a következő okok miatt válhat szükségessé:
A kis méret miatt miatt egyszerre több elemet (hasonlót vagy eltérőt) is lehet gyártani egy szerszámmal. Az alábbi ábrán látható szerszám 2x3-as lapokat készített, miután - a kép tanúsága szerint - 120 millió legyártott elem után selejtezték. Látható, hogy ez a szerszám egy menetben 8 azonos elemet tudott készíteni.
Régen minden formát egyedileg és kézzel készítettek el és ezeken lehettek azonosítást megkönnyítő
minták, például reszelésnyomok. De szükség volt gyorsabb azonosítást lehetővé tévő módszerre is. Ezért aztán az idők során minden egyes forma kapott egy számot, ami az elemben is
megjelent. Így az elemről ezt a számot leolvasva egyből tudni lehetett, hogy melyik formában készült. A legkorábbi elemeken ilyen még nem volt, de talán nem is volt rá szükség, mert így
is felismerhető volt a forma. De az 50-es évek derekára, amikor már több forma és több szerszám is gyártotta ugyanazt az elemet, bevezették a különböző azonosítókat. 1953 után nagyon
kevés kivétellel minden Lego öntőformát azonosít egy kód ami egy számból és pontból áll (ami megkülönbözteti a 6-ot a 9-től) és a forma tartalmazza. 1962 után már nem csak szám, hanem
betű is bekerült az azonosításba. Ezen számok értelmezése is külön cikket igényelne, ezt itt csak azért említettem meg, hogy tudjuk, mit jelentenek az elemekben lévő számok (később
magát az elemtípust azonosító szám is bekerült emellé, de ez majd csak a 70-es években jelenik meg). A jobb oldalon az 50-es évekből származó elemeken láthatjuk ezt a számozást.
De térjünk vissza 1954-be, ekkor ugyanis Ole Christiansen fia, Godtfred lett a cég vezérigazgatója. Januárban ő elutazott egy londoni játékbemutatóra és a hajón egy ügynökkel beszélgetett, aki a rendszert hiányolta a korabeli műanyag játékokból. Ezt a helyzetet Godtfred is nagyon jól ismerte, hiszen a Lego korabeli árlistájában már 200 különféle fa és műanyag játék volt. Godtfred meglátta viszont a kockákban azt a lehetőséget, hogy összefüggő játékrendszert lehessen belőlük csinálni. Ezek önállóan ugyan nem túl érdekesek, de szinte bármit lehet belőlük építeni. Technikai szempontból azonban még volt velük probléma: összeépítési lehetőségük korlátozott volt és nem voltak elég sokoldalúak. Godtfred úgy látta, a meglévő kockákból érdemes lenne egy adott téma köré csoportosuló rendszert építeni. Ez a rendszer majd egy év múlva lát napvilágot, de 1954-ben nagyon fontos új összetevői jelentek meg a legónak.
Megjött az 1x6 és 1x8 méretű gerenda (angolul beam), a 2x8, 2x10, 2x12 és 2x14-es gerenda (ezek belső merevítést is kapnak) valamint a 4x4-es sarokelem. (A 2x12 és 2x14 mindössze három évig él, a 4x4-es sarokelemet 1972-ben vezetik ki.) Jelentős újítás, hogy ezek már nem kapnak oldalsó rést a régi ajtókhoz és ablakokhoz.
Nagyon fontos újítást jelentenek az új ajtók és ablakok. Ezeknek alul már merevítői vannak, hogy ne kelljen nekik a kockákon lévő rés, valamint beragasztott átlátszó "üveget" is kaptak. Természetesen ezek nem azonnal váltották fel a régit, hanem azok párhuzamosan még megmaradtak 1956-ig. 1954 végére a legó építőjátékban már 22 különféle elem létezik. A legtöbb új elemet, ablakokat, ajtókat és az 1x2-es kockát és 2x4-es kockát kiegészítő csomagokban is lehet kapni, akár egyenként is (ezek mind 700-as számozású "alkészletek").
Kevésbé észrevehető, de jelentős
változás, hogy újragondolták a 700/x dobozos ajándékkészleteket is. 1953-ig ezek csak ötletszerűen összedobozolt ablak-ajtó halmok voltak legfeljebb 5 színben, amihez egy kis levelet
adtak építési ötletekkel, ezek legtöbbjéhez ráadásul egy doboz elem nem is volt elegendő. Viszont a színek számát immár kettőre (piros, fehér) csökkentették és ahogy az elérhető színek
száma csökkent, a dobozok már elég anyagot adtak hozzá, hogy egy, a mellékelt lapon lévő épületet meg lehessen építeni. És 1954 végén megjelent a katalógusokon, dobozokon az első ovális
logo is. Ennek még nem volt szabványosított színe, ahány katalógus vagy Mursten-doboz, annyiféle színben jelenhetett meg. A ma ismert minifigtől ugyan még messze vagyunk, de 1954-ben
azért megjelenik egy legó emberke a prospektusokban és dobozokon, ő 1962-ig fog szerepelni rajtuk. Itt látható bal oldalon a 2x10-es és 2x8-as gerendákat reklámozva.
 |
 |
| 1954-ben új öntőformák is készültek és a cég a márkaegyediséget egy egyedi logo bevezetésével próbálta kifejezni. Ez a vastag betűs logo az angol terminológiában dogbone logo néven ismeretes. Minden építőelem aljába bekerült. Az egyes bütykök kerületén látható kiemelkedés valószínűleg a kilökő mechanizmus miatt látható, ami köré a műanyag betüremkedett. | |
 |
|
| Megjelentek az 1x6-os és 1x8-as gerendák is, amelyek belső merevítést kaptak, akárcsak az új, nagyobb gerendák. Az új, vastag betűs logo itt is bekerült a kockák belsejébe. | |
 |
 |
| Új ajtó és ablakok. Ezek még nem tartalmaznak bütyköt a tetejükön, az majd csak 1956-ban kerül oda. (Más források 1955-öt írnak, de én 1956-ot tartom a valószínűbbnek.) | 4x4-es sarokelem vastag logo-val. |
 |
|
| Még szintén 1954 során megjelentek olyan ablakok és ajtók is, amelyek nem tartalmaztak beragasztott "üveget" és az ablakok jobban illeszkedtek a System i Leg készletek 1:87-es arányához, mint a korábbi 1:60-as arányhoz. Ezek már közvetlen előfutárai a később elterjedt ablakoknak. | |
1955 nagyon fontos év volt a Lego számára, februárban ugyanis megjelenik Godtfred ötlete, ami rendszert visz a
játékba: a Town Plan. Ez ekkoriban egy több különálló készletből összehozható rendszer, a sorozatot dánul Lego System i Leg névre keresztelik (Lego System of Play, Lego Játékrendszer).
Az alapötlet az volt, hogy adott egy fix, utcarészletet adó alaplap (town plan), amire a gyerekek saját maguk rakják fel a Lego Mursten kockákból épített házakat, vagy amit akartak.
Tehát a town plan alaplap egyfajta keretet adott és minden addigi Lego Mursten készletet kombinált, a lehetőségeknek csak a gyerekek fantáziája (és a szülő pénztárcája) szabott határt.
Itt látható jobb oldalon egy 1955-ös katalógusoldal, ahol a Lego bemutatja az elképzelését; az alaplapra a különböző 700-as készletekből lehet épületeket csinálni. Mivel Dániában
akkoriban kezdtek terjedni az autók, a rendszer a gyerekeknek azt is megtanította, hogyan kell viselkedni az utcán a növekvő autóforgalomban. Legalábbis Godtfred reményei szerint, a
valóságban a gyerekek valószínűleg inkább azt gyakorolták, hogyan kell az autót összetörni vagy a rendőrön áthajtani. A városi alaplap először szövetből vagy fából, később
kartonpapírból készült (így bütyköket sem tartalmazott). Az ötlet sok-sok év múlva fog majd újjászületni az útrészleteket tartalmazó Lego alaplapokkal. (A Lego System elnevezés azóta is
velünk van, bár a Town plan 1966-ban, a System i Leg sorozat pedig 1970-ben megszűnt, 1969-ben még megjelent egy utolsó mohikán Samsonite készletben.)
Az egyre szaporodó kisebb-nagyobb kiegészítő csomagokból pedig bármikor tovább lehetett fejleszteni a rendszert. Emellett pedig megjelentek a játék arányaihoz illeszkedő 1:87 arányú teherautók (személyautók még nem), garázs alaplapok, fák és forgalmi jelzőtáblák is, valamint az 1247-es számú benzintöltő kút. A Lego Játékrendszer elképzelést egyébként a februári nürnburgi játékkiállításon mutatták be, ahol a reakciók nem voltak igazán pozitívak. Még olyan vélemény is elhangzott, hogy a játék igazából semmi olyan nem ad, ami miatt a német játékpiacon helye lenne. Még néhány dán kereskedő is szkeptikus volt, viszont annak az ügynöknek, akivel 13 hónappal korábban Godtfred a hajón beszélgetett, nagyon tetszett az ötlet. Dániában aztán hamarosan megduplázódtak a játékrendszerből származó bevételek és az elképzelés elindult meghódítani Európát.
A Town plan rendszerhez igazodva, ahhoz szánva 1955-ben jelentek meg elsőként konkrét építménynek szánt készletek is, innen számíthatjuk tehát a mai tematikus Lego készleteket. Összerakóról viszont még nem volt szó, nagyjából a doboz borítójára belülre kinyomtatták, hogy több szögből, esetleg félig építve hogyan néz ki a dolog, aztán az építőre volt bízva, hogy kitalálja, hogyan haladjon. Ezek a korai kis készletek még nem is igazán igényeltek többet, bár ma már jóformán két elem összeállításához is összerakót mellékelnek, akkoriban még jobban bíztak a gyerekekben. Ezek az épületek még nem a mai minifig-arányú rendszerbe illeszkedtek, hanem a korabeli 1:87, vagyis kisebb autók arányaihoz, folytatva a Lego Automatic Binding Bricks által bevezetett arányokat. (Ehhez az arányhoz a Lego korábbi, még nem Town Plan-hez készített kisautói közül is sok illeszkedett, ezért azokat is lehetett használni.)
1955-ben ezeken kívül még egy újdonság
megjelent, mégpedig a Lego Mosaik, két kérészéletű mozaik készlet (1300 a kisebb és 1301 a nagyobb készlet száma). Mozaik kirakásához viszont kis kockák szükségesek, így bevezették az
1x1 kör alapú (teljes alappal) és 1x1 négyzet alapú elemet, valamint az 1x2 és 1x4 hajlított (a szakirodalomban "makaróni") elemeket. (Ebből olyat is, aminek nincs kivágása bütyökhöz,
de azt a típust 1956-ban meg is szüntették, pedig magasabb ívelt oldalfalak építéséhez az az igazi.) A két Mosaik készlet rendkívüli ritkaság, a legértékesebb gyűjtői darabok közé
tartoznak. Ennek okára vonatkozóan van egy történet. A Lego akkoriban azt akarta, hogy az emberek minél több pótalkatrész-csomagot vásároljanak, úgyhogy a gyári 1300 és 1301 készletek
olyan kevés elemet tartalmaznak (a 1300 47-et), hogy abból alapállapotban még a készlethez adott leírásban szereplő mozaikot sem lehetett kirakni. A legónál úgy tervezték, hogy az
emberek majd mennek és zsákszámra veszik hozzá a kiegészítő elemeket. Nos amikor a vásárlók hazavitték a Mosaik készletüket és meglátták, hogy még azt sem tudják belőle megépíteni, amit
a doboz ígért, akkor mérgesen visszavitték az eladónak a készletet, az eladók pedig visszavitték a Lego-nak. A cég pedig jobb híján valószínűleg felhasználta azokat az elemeket máshoz.
Így alig maradt belőle meglévő példány, még a hivatalos Lego archívumba is a használtpiacról vásároltak egy méregdrága példányt a cég történészei.
Az új 1x1-es elemekkel viszont volt egy kis probléma. Ezek túl kicsik voltak hozzá, hogy a belsejükbe LEGO feliratott lehessen tenni. A mozaikon az egyetlen hely, ahol jól láthatóak voltak, az a bütykök teteje. Innen kezdődött tehát a ma is jól ismert LEGO felirat a bütykökön, habár az 1955-ös karakterkészlet még nem az volt, mint a mai, de erről később még lesz szó.
1955-ben jelentek meg az első festett elemek is, amelyek a Town plan-hoz illeszkedve városban használt
feliratokat tartalmaztak (például "Garage" vagy "VW Dealer"). Megjelentek a régi típusú fák és elsőként a lapok (plate), amelyek vastagsága a kockákénak 1/3-a.
1955-ben még csak nagyobb méretű lapokat gyártottak: 2x8, 4x8, 6x8 és kétféle ívelt 4x8-as. Ezen lapok alja még nem a ma megszokott kör alakú merevítőkkel van tele, hanem négyzetrácsos
elrendezésű (angolul waffle bottom). (Tapasztalatból mondom, hogy sokkal erősebben rögzítenek, mint a modern megfelelője. Talán már túlzottan is, ez
lehetett az egyik oka annak, hogy pár év múlva majd átalakítják őket. - A szerk.) Egyébként Európában ezekből az elemekből csak fehér és piros változat készült, mivel azonban - ahogy
később még lesz róla szó - Észak-Amerikában tovább gyártották ezeket, arrafelé szürke és fekete színben is fellelhetőek voltak. A négyzetrácsos elemek egyébként akár 1/3-dal több
alapanyagot is tartalmazhatnak, mint a későbbi körmintás változatai. A 4x6-os lap például 12 grammot nyom négyzetrácsos és 9 grammot körös változatban.
1955-re a Lego kínálata már 28
készletet és 8 kisautót tartalmazott, ehhez jöttek még a kiegészítő elemek. A System i Leg bevezetésével az embléma is megváltozott, egyre inkább kezd arra hasonlítani, amit ma is
ismerünk. A bal oldali még egy korai 1955-ös változat, ami színben eltérhet a csomagolástól függően, a jobb oldali pedig ennek a javított verziója, ez volt az első embléma, ami már
szabványosított lett és minden készleten ugyanúgy nézett ki kialakításban és színben is. Ezt mind a fa- mind a műanyag játékokon használták egészen 1959-ig.
 |
 |
| Az 1x1-es elemeket nemcsak a mozaik, hanem a kis épületek is elkezdték használni 1955-ben. Ez a két elem az első, amelyiknek a Lego embléma a bütykén van. A bütykök itt még továbbra sem üregesek. (A legelső sorozatú 1x1-es négyzetes elemeknek általában valmilyen szürkés árnyalata van.) A legelső lapok viszont még nem tartalmaztak bütykökön logo-t, de a vastag logo már az aljukon látható. Ezeket a lapokat valamiféle kompozit műanyagból gyártották, nem pedig cellulóz-acetátból, ezért a CA-ra jellemző elvetemedés sem jelentkezik náluk. Érdemes megfigyelni, hogy ezeken az ívelt elemeken az íveknél nem volt kivágás bütykök számára, tehát ezeket más lapokra ott nem lehetett ráépíteni. 1965-ben jelent meg belőlük olyan verzió, ahol már volt kivágás, de az csak Nagy-Britanniában került forgalomba. | |
 |
 |
| Ezek voltak az eredeti ívelt kockák. Kivágás nélküli változat csak fehérben ismert, bár a minta alapján elvileg volt ebből kivágásos változat is, amit lapokra alsó elemnek lehet használni. A bütykökön nincs, de belül van vastag régi betűs logo. Ez a régi verzió rendkívül ritka. Mivel az ívelt kocka volt a Mosaik egyik fő eleme, ott nem lehetett volna használni a kivágás nélküli változatot, ezért ez egészen biztosan nem abból származott. A jobb oldali már származhatott abból, ugyanis ez is a legrégebbi változat, még tömör bütykökkel, de már logóval a bütykökön (a kerek mélyedés valószínűleg a kilökő szerkezettől ered). Ezekkel egy időben jelent meg az 1x4-es ívelt elem is, szintén kivágással és anélkül. A kivágás nélkülit a többire lehetett rakni magasabb ívelt oldalfal építésekor. | |
 |
 |
| 1236-os készlet és korabeli doboza. Az első igazi, mai értelemben vett Lego-készletet tisztelhetjük benne. Itt már látható egy festett gerenda Garage felirattal. Ez a készlet a garázsajtó rögzítéséhez még réseket tartalmazó 1x2-es kockákat igényelt, 1955-ben megjelentek ilyen kockák, amik már a LEGO feliratot a bütykökön tartalmazták, bár nem keresztirányban, hanem hosszirányban. | |
 |
|
| Az 1236-ban található régi típusú garázsajtó. Ezen még nincsenek bütykök, a réseket tartalmazó 1x2-es kockák rögzítik. | |
 |
| Bár azt írtam, az összerakó itt még nem jelent meg, azért az 1236-os készlet erre kicsit rácáfol, a dobozában ugyanis megtalálható a legelső összerakó, de ez még csak néhány szögben mutatja be az épületet illetve azt, hogyan lehet többet egybeépíteni. |
 |
| Korabeli System i Leg katalóguslap, ahol megcsodálhatjuk az összes elemtípust, amit a Lego 1955-ben gyártott. (A réseket tartalmazó kockákat már nem reklámozzák.) |
 |
| Az első Lego fák a Town Plan készlethez készültek. Az évek során megjelent botanikus kert-nyi fatípus közül néhány példány. |
 |
| Az új, 1:87 arányú teherautók a Town plan-hez. |
 |
| Így kell játszani a Town Plan-nel 1956-ban. Legalábbis Godtfred gyermekei szerint, akik akkoriban a Lego legtöbb készletének dobozán szerepeltek. |
 |
| Az Automatic Binding Bricks készleteket 1953-ban Dániában leváltotta a Lego Mursten. 1954-re a Mursten készletek forgalmazása elkezdődött Norvégiában és 1955-ben Svédországban. Ez a teljes Mursten alap sorozat, amit 1955-ben mindhárom országban forgalmaztak. A legnagyobbal kezdve az óramutató járásával ellentétes irányban: 700/1, 700/2, 700/3, 700/3a, 700/4, 700/5, 700/6 és a már ismert 700 A kiegészítő elemkészlet. |
1956-ra befejeződik a Lego Mursten és a réseket tartalmazó kockák gyártása, a Lego teljes mellszélességgel az
új System i Leg filozófia irányába állt. A 700-as sorozatú "ajándékkészletek" immár az új kockákat tartalmazzák, a Mursten felirat eltűnt és bejött helyette új dobozdesign. A
System i Leg (és különböző országokra honosított változatai) felirat jelenik meg a dobozokon, ezt pedig 1957 végén váltja le a ma is jól ismert "Lego System" feliratt, amikor
már túl sok országban lett jelen a Lego ahhoz, hogy érdemes legyen külön dobozfeliratokat használni. (A 700-as sorozatból egyébként a 700/2 megszűnik 1957-ben.) Érdekességképpen
megemlítendő, hogy 1955-1965 között a cég eléggé erősen próbált a felnőttek felé is nyitni, ezt még a reklámokban is megjelenítették. A családi képek különösen népszerűek voltak ezekben
a hirdetésekben. Amikor 1955-ben megjelent a Town Plan, a cég például megpróbálta a felnőtteket is rávenni az építésre. Egyrészt a reklámokban azt sugallták, hogy a felnőttek a
gyerekekkel együtt játszanak a készletekkel, másrészt voltak olyan hirdetések is, amikor csak felnőttek építettek épületmodelleket vagy vasútmodellekhez környezetet. Itt van például egy
1958-as reklám, ahol az egész család önfeledten játszik 700-as sorozatú
ajándékkészletekkel, a jobb oldali képen pedig egy fiatal házaspár próbálja új házát megtervezni legóval, legalábbis egy 1960-as Idea Book szerint (az Idea Book-okról később még lesz
szó). 1959 környékén megjelent egyes ajándékkészletek dobozán is együtt szerepeltek a felnőttek és gyerekek. Az Architecture készletek (róluk még lesz szó) 1962-1965 közötti
sikertelensége miatt aztán mégiscsak letettek róla, hogy a felnőtteket is megszólítsák és ez így is maradt az egész XX. században.
Fontos változtatás, hogy immár a lapokon kívül minden elem logo-s bütykökkel rendelkezik. Ennek a gyártása során azonban megjelent egy kis probléma. A fejlettebb fröccsöntő gépek megjelenésével a befecskendezési ciklus is lerövidült. Viszont ha a szerszámot túl gyorsan kinyitják, akkor a tömör bütykök belsejében még képlékeny műanyag azt eredményezi, hogy beszakad a bütyök, amikor az elemet kilökik. Ezt már korábbi elemeknél megfigyelhettük. Viszont ahogy a logo a bütykökre került, a behorpadás már nem volt kívánatos. ezért a korábban tömör bütyköket immár üregesre kellett cserélni, amelyek alkalmasak a gyorsabb befecskendezési ciklushoz. Elsőként 3 mm átmérőjű üregekkel kísérleteztek, ami viszont azt eredményezte, hogy túl törékennyé vált a bütyök és vagy már a gyárban eltört vagy pedig játék közben. Ezeket a nagyobb üregekkel rendelkező bütykös elemeket 1960-ig gyártották, akkor alakították át a üreget kisebbre, 2 mm átmérővel.
1956 a forgalmazás szempontjából is
fontos mérföldkő. A játékiparban az volt a korabeli jelszó, hogy hódítsd meg Németországot és meghódítod a világot. A Lego ekkor kezdte el a hivatalos német forgalmazást, egyúttal több
kis elemcsomag is ekkor jelent meg. Később, ahogy a cég egyre több országban terjeszkedett, ezen kis csomagok forgalmazása már nehézkessé vált. Ezért a 70-es évek elejére szinte
teljesen kivezették őket és lecserélték "service" készletekkel, amiket levélben lehetett megrendelni.
A korabeli méretarányhoz illeszkedő figurák is ekkor jelennek meg a Town Plan-hez (1270 Motorcyclists, 1271 Traffic Police, ez utóbbi itt a jobb oldali képen), az 1236 rácfelvarrott verziója megjelenik 236 néven (ehhez már nem kellettek a réseket tartalmazó elemek) és megjelenik az egyik kedvenc készletem, az Esso Filling Station (1310), egy kis art deco stílusú csodaszép épület. Az ehhez tartozó ESSO feliratú táblát és a benzinkutat külön kiegészítőként is meg lehetett vásárolni. A készlet nyomtatott gerendáján a dán, norvég és egyéb nemzetközi készletek esetén ESSO SERVICE volt a felirat, a német készlet esetén ESSO WAGENPFLEGE, a finn esetén pedig ESSO HUOLTO. A dobozok is országonként kissé eltérőek voltak. A Bedford Tanker teherautónak is öt különböző változata volt, a ritkábbak sokat érnek a használtpiacon, a kevésbé ritkák nem. A 1310 lapjainál a régi, négyzetrácsos alsó kiképzés egészen 1962-ig volt jelen, akkor cserélődött le a ma is használatos körmintásra, ezekkel még 1966-ig gyártották a készletet.
Egy 1310-es készlet dániai verziója dobozában
Egyébként valamikor 1957 környékén a Town Plan mintájára a Lego tervezői készítettek egy állatkert-építőt Zoo Plan néven, de ez megmaradt prototípusnak, sosem került forgalomba. A Lego történeti raktárában még ma is megtalálhatók az elkészült mintadobozok. A maradékokból gyártott "márványmintás" elemek pedig megszűntek 1956-ban. Bár ilyen műanyagokból ekkoriban már nem csak elemeket, hanem fákat, sőt még autókat is gyártottak.
 |
 |
 |
 |
 |
|
| A lapok is megkapták az üreges bütyköket, de ott még a vastag logo megmaradt. A többi elemnél viszont már a bütykökre került a logo, ami itt még régi típusú. Az 1x1-es elemek és a képeken nem szereplő ívelt kockák is megkapták a bütykök alatt az üreget. | ||
 |
||
| Egy 1:40 arányú Lego VW bogár, miután a festést eltávolították róla egész hippi-stílusú lett. A Bogár 1957-ben jelent meg első személyautóként a Town Plan-hoz. Ez akkor még csak készletben, 1958-tól pedig külön is megvásárolható lett. 1956-ban csak a 275 VW Van (kisbusz) volt megvásárolható a teherautók mellett. | ||
A korabeli kockák használhatósága több piacon is elégedetlenséget okozott. A modelleket gyakran csak
a gravitáció tartotta össze, az alul teljesen üreges kockák nem voltak képesek mindig megfelelő rögzítést biztosítani. Ezért aztán Godtfred megpróbálta azokat továbbfejleszteni. 1957
végére elkészült néhány prototípus (itt jobb oldalon látható), amik már sokkal jobb és stabilabb kapcsolatot biztosítottak. Koppenhágában gyerekek között letesztelték őket és az lett a
végeredmény, hogy a csöves merevítés-rögzítés a legjobb. Ez adta a legnagyobb stabilitást és rögzítést úgy, hogy még egyszerű volt össze- és szétszerelni. Ezt választották véglegesnek,
ebből lett a modern, vagy ahogy Godtfred nevezte "igazi" legókocka. Itt kezdődött az a legó, amit ma ismerünk. Godtfred ezek mellé még lejtős elemeket (slope) is tervezett,
amiket háztetőnek szánt. Emellett megjelent még két új típusú ablak is.
A Town Plan szintén tovább bővült, megjött a 233 Street Lamps készlet, megjelentek a zászlók (nemzetközi és Dán
is) és négy új készletet is kaptak 1957 legóvásárlói: megjelent a legótörténelem első tűzoltósága (1308 Fire Station, 111 elem), egy autószalon (1307 VW Auto Showroom, 51 elem), amihez
kiegészítő elemként utólag is lehetett autókat vásárolni egy kis ízléses csomagban, ha pedig már volt Volkswagenünk, annak kellett dedikált garázs is (1306 VW Garage, 45 elem).
Megjelent másik kedvencem, a templom (1309 Church, 150 elem) és megjelent a legótörténelem első világító kockája is, egyelőre kiegészítő készletben: 1245 Lighting Device Pack. Ezzel
kapcsolatban forog egy érdekes pletyka a fórumokon. Állítólag a 1309-es készletnek volt egy olyan korai, játékbolti bemutató verziója, aminek a belsejében használták ezt a világító
elemet, ami remekül mutathatott sötétben a sok pici ablakon keresztül. Azonban ez a korai világító elem még hőt termelt és mivel a 1309-en nincs olyan nyílás, amin a hő távozhatott
volna, egy idő után az épületen belül megrekedve szépen megolvasztotta a cellulóz-acetát elemeket. Ezt látva a Lego gyorsan visszavonta ezt az ötletet.
A fórumos pletykák szerint egyébként akkoriban megegyezés volt Belgiumban a Lego és a Volkswagen között, hogy
amennyiben szülők VW Bogarat vásárolnak, akkor kapnak egy VW Showroom készletet ajándékba a gyereknek. A gyűjtők becslései szerint az évek során Lego VW Bogárból nagyjából 35 különféle
színű jelent meg. Egy-egy ritkább szín külön emeli a Showroom készlet értékét, különösen a jobb oldalon látható metálfényű változatok nagyon ritkák. Az itt megjelenent átlátszó 3x8x3-as
kocka is egyedi volt, a kiegészítő csomagon kívül sehol máshol nem jelent meg. Sajnos ezek többsége mára már durván elvetemedettt.
1957-ben megjelent az ívelt
kockákból is egy új változat. A korábbi változat esetén a két LEGO felirat iránya metszette egymást, az új változattól kezdve viszont immár párhuzamosak. Ekkor jelentek meg a felülről
üreges bütykökkel ellátott ajtók és ablakok is, amelyeknél az üreg szintén a gyorsabb fröccsöntési ciklust hivatott segíteni. Az üreget itt a kockáktól eltérően nem alulról, hanem
technikai okok miatt felülről képezték ki és abban belül látható a LEGO felirat. Jobb oldalon a világító elem látható közelebbről.
 |
 |
| Bal oldalon a 1310 dán, jobb oldalon a német kiadása. Érdemes megfigyelni, hogy a feliratok eltérő hossza miatt a két készlet nem egyezett meg elemszámra. De a készlethez tartozó benzinkútból is legalább hatfélét ismer a történelem, bár ebben közrejátszott az a tény is, hogy a készletet egészen 1967-ig gyártották. | |
 |
 |
| 1309 és 1306-os készletek. Ekkoriban láthatóan még nem bezacskózva ömlesztve voltak felszolgálva az elemek, hanem szépen ízlésesen bemutatva, mint egy ezüst étkészlet. (Ha valaki ilyet gyűjt, akkor ma körülbelül annyit is kell érte kifizetnie, mint egy ezüst étkészletért.) | |
 |
 |
| 1307-es készlet és a hozzá tartozó, 1958-tól külön is megvásárolható autók-feliratos gerenda-bemutató kocka ékszerdoboz (261). Ez a nagy átlátszó elem csak ebben az egy készletben és kiegészítő csomagban volt kapható. | |
 |
 |
| 1308-as készlet németországi verziója. | |
 |
 |
| A 1309-es készlet "összerakója" a doboz belsejébe volt rajzolva, bár összerakónak ez a két oldalnézet meg alaprajz csak erős jóindulattal mondható. | A 1306-os készlet már picivel bővebb útmutatót kapott, itt is szigorúan a doboz belsejébe rajzolva. |
 |
 |
| A műanyagot gyártó német Bayer gyakran készített tesztelemeket is a Lego számára, egy ilyen tesztkocka látható a képen. A különböző gyártástechnológiai beállításokat a bütykökön betűkkel jelezték, végül a C jelű lett a befutó az ABS anyagú elemek esetén. | Márványmintás kockák nem csak cellulóz-acetátból, hanem a legókockák modern alapanyagából, ABS-ből is készültek. Ezen a képen az is megfigyelhető, miért nem lehet ABS-ből átlátszó elemeket gyártani (azok ma polikarbonátból készülnek). A bal oldali kocka mutatja az ABS színezék nélküli állapotát (többé-kevésbé), ami a cellulóz-acetáttal ellentétben nem átlátszó, hanem tejfehér. |
1957-ben a Lego jubileumot is ünnepelt: a cég fennállásának 25. évfordulóját. Az alábbi képet ennek alkalmából készítették, ez megmutatja az összes típusú játékot, amit a cég abban az évben gyártott. A bal oldaliak a fa-, a jobb oldaliak a műanyag játékok.
