Fordítás és szerkesztés: Sipos Róbert (2017)
Az összeállításhoz használt források:
Brick Fetish
Minibrix
morphun
OOdles and oodles
The Lego Group History
Explore the LEGO History
Lego Bricks in the 50's
Lego logo
A fröccsöntés alapelve
peters-old-toys.de
leggodt.nl
Bricklink
British LEGO Ltd. - The Early Years
First Lego Wheels
Lego Plastics
Modular brick
Brickpedia
Friedi
Miniland
Wooden Box Sets
First Lego Garage Sets
Lego Display models
Adult Lego
promobricks.de
Philips Promotional Lego items
Maersk early Lego models
Technicopedia
Technic history page
A Short History of the LEGO Brick
peeron.com
brickshelf.com
Brick Journal 2009 november/december
Brick Journal 2009 nyár
Nagyon fontos megemlíteni Gerhard R. Istok amerikai fanatikust, akinek a különböző fórumokban írt bejegyzései és szintén ott közreadott fényképei nélkül ez a cikk is sokkal szegényesebb lenne. Sajnos ő nem reagált a megkeresésemre, így csak remélni tudom, hogy hozzájárulna ezek közzétételéhez itt is, a magyar legó-rajongók érdekében.

A hőskor

1958

ujkeszlet

ujelem

Január 28.: a mai, modern Lego alapját adó, alul csövecskéket tartalmazó rendszer szabadalmaztatásának igénylése. Ez a Lego történetének valaha volt legfontosabb újítása, minden ma gyártott kocka kompatibilis bármellyel, amit azóta készítettek. Az üres aljú 2x2, 2x3, 2x4, 2x8 és 2x10 valamint 4x4-es sarok kockák gyártósorait leselejtezik és újakra cserélik, de az 1x1, 1x2, 1x6 és 1x8-as kockák kevésbé függtek az új tervtől, ott csak később jelentek meg a belső merevítők, ezért a régi gyártósorok még maradtak. A Lego azonnal elkezdte promotálni az új kockákat, de 1958-ban még nagyon kevés új készlet jelent meg, inkább csak a régi készletek új változatát adták ki, amiben már az új kockákat használták, leginkább a 700/x és 1300-as sorozatból. (Nem teljesen egyértelmű ezeknek a frissített készleteknek a megjelenése, egyes források szerint már 1957 végén megjelentek.) Megjelent négy 45 fokos tetőelem (slope): 2x2, 2x4, 2x2 csúcs és 2x4 csúcs. Ezt követte még 9 féle 1959-ben. Az új tetőelemeket nagyon sokáig csak kiegészítő elemkészletekben lehetett megvenni és csak piros színben (a kék színű tetőelemek 1960-ban, a feketék pedig a 70-es években jelentek meg). Készletekben ritkán jelentek meg (kivéve a 725/810-es számú Town Plan). 1958-1965 között négy különböző kiegészítő elemcsomag tartalmazott lejtős elemeket (először piros, aztán külön kék színben is):

tetoelemek

1959-ben megjelent ismertető, amiben a Lego az új tetőelemek használatának lehetőségeit mutatja be

1966-ban a négy kiegészítő készletet 2 csomagba vonták össze (480-ba 23 darabbal és 481-be 34 darabbal). 1969-ben pedig ezek a készletszámok is megváltoztak, a 480-ból 980 lett, a 481-ből pedig 981, 1973-ban pedig ezeket is összevonták a 934-es készletbe. Ezek a tetőelemek máig létezőek, egyedül az L-csúcselem szűnt meg 1969-ben (más információk szerint 1972-ben). Ezt ugyanis lehet helyettesíteni a háromoldalú lejtős elem, az összekötő és a szokványos csúcselemek használatával. Egy változás történt még a tetőösszekötő csúcselem kialakításában később: a csövecske megszűnt illetve kevésbé éles lett. A kék lejtős elemek kiegészítő csomagjai 1973-ban szűntek meg, ugyanakkor, amikor a piros elemek egy csomagba kerültek. 1958-ban egyébként 5 kockaszín volt forgalomban: piros, fehér, kék, sárga és átlátszó.

Ekkor jelent meg a 60-as évek egyik jellegzetessége is, a betű feliratos 1x1-es kocka Ezt 50 darabos kiegészítő csomagokban lehetett külön is vásárolni. Egyúttal pedig 1958-ban befejeződött a cég többi játéktípusának fejlesztése. Csak a legókockák és a hozzájuk tartozó kiegészítők maradtak.

1958-ban az új, fejlett kockákkal kijöttek a korábbi Town Plan készletek felújított változatai, immár elhagyva az 1-est a készletszám elejéről. A felújított készletek még a régi doboztervet használták, de immár a csövecskés elemeket tartalmazták az üreges helyett. Egyébként az 50-es években a 4 számjegyből álló készletszámok főként Dániában, Norvégiában és Svédországban voltak használatosak, máshol már akkor is a 3 számjegyes változatokat forgalmazták. Persze ahogy a Lego szokta, később kicsit kavartak a dolgon és Németországban szintén forgalmaztak 4 számjegyes 1307-et, de végül 1958-tól már mindenhol a három számjegyes változatok kerültek forgalomba.

1958-ban szomorú esemény is beárnyékolta a Lego történetét: elhunyt Ole Christiansen.

2x4v6 2x2v3 2x3v2
Az új, csövecskés elemek

Egyes források szerint már 1957 végén, de 1958-ban biztosan megjelentek az új csövecskés kockák. Ekkor még a 3 mm-es átmérőjű bütyök-üreggel. Ekkor már a lapok is megkapták a "LEGO" feliratot a bütykökre. És itt, tehát 1957-1958 fordulóján kezdődött az ún. "Pat pend" korszak. Az 1958 januárjában Dániában beadott szabadalmi kérelmet ugyanis elsőként elbírálták a hatóságok és csak 1962-ben adták meg. A cégnél azonban látták, hogy az új kockákkal jelentős technikai előnyre tettek szert a korszak többi műanyag játékkocka-gyártójával szemben. Ezért, hogy amíg nincs meg mindenhol a szabadalmi védettség, mégis jelezzék valahogy a versenytársaknak, hogy nem ajánlatos csak úgy másolni, az új típusú kockákba és a lejtős elemekbe bekerült egy apró "Pat. pend." felirat a csövecskék köré (patent pending vagyis a szabadalom folyamatban). És minden későbbi új elem is megkapta ezt a jelzést (az apró 1x1-es és 1x2-es elemek nem). ppo1A legó ezzel a jellel gyártotta az elemeit egészen 1974-ig, ekkorra a szabadalmat elég sok országban fogadták el ahhoz, hogy ezt már ne kelljen külön jelezni. Tehát gyűjtői berkekben az 1957-1974 közötti korszak a "Pat. pend. korszak". Minden ebből a korszakból származó készlet részben vagy teljesen olyan elemeket tartalmaz, amiken szerepel ez a jelzés. A pontos vég-időpont persze nem ilyen egzakt, hiszen a fröccsöntő mintákat nem dobták ki egyszerre, hanem csak ahogyan elhasználódtak. Az 1974-1979 közötti átmeneti időszakból még több olyan készlet is ismert, amelyek vegyesen tartalmaztak pat. pend-es illetve anélküli vagy "satírozott" elemeket. Ha volt a készleten korábban legyártott szükséges elem, azt a legó nyilván nem dobta ki, tehát bekerültek későbbi készletekbe is, viszont a még használható öntőformákat módosította, mégpedig úgy, hogy a Pat. pend. feliratott olvashatatlanná tették rajtuk, így az elemeken csak egy elsatírozott rész látható (angol terminológiában pat pend obscured). Ez az átmeneti korszak elemeinek jellegzetessége nagyjából 1974-1979-ig. Ilyen elem látható itt jobb oldalon.

ppend1 ppend2
Pat. pend. felirat a kockák és lapok belsejében. (1957-1974)

A mai elemek belsejében a fröccsöntő minta azonosítóján kívül általában egy másik szám is szerepel, ami magának az elemnek a Lego azonosítója. Ez 1985 környékén került a kockákba. 1979 és 1984 között pedig volt egy olyan időszak amikor már a Pat. pend. nyoma teljesen eltűnt, de még nem volt elem-azonosító sem. Ezek az elemek csupán a minta számát tartalmazzák.

És itt érdemes egy másik megkülönböztető jellegzetességet is megismerni, mégpedig a fröccsöntési pontot.

pip4Nem minden elemen van Pat. pend felirat, hiszen sok esetben nincs is erre hely, a gyártási korszak mégis felismerhető rajtuk! Vannak persze olyan elemek, amikről tudjuk, hogy milyen korszakban gyártották csak őket, de egy teljesen átlagos 1x1-es kockáról is megállapítható, hogy nagyjából melyik korból való. Még nem esett szó arról ugyanis, hogy a fröccsöntés esetén valahol be kell fecskendezni a formába az alapanyagot. Ez a pici befecskendező rés pedig nyomot hagy: egy kis pöttyszerű mintát a kész elemen (angolul molding pip, néhány helyen moulding pip). Önmagában a pöttynek nincs semmi összefüggése a pat. pend-del, ez a két dolog teljesen különálló, de az általuk megadott korszak hasonló. A legrégebbi Mursten elemeken változatos helyeken lehet ezt a pontot megtalálni, azonban a rés nélküli elemeken, a System i leg korszaktól kezdve ez a pont az elemek élénél látható. Ez a megoldás 1963-ig tartott, onnantól kezdve a pont az elem oldalára költözött 1974-ig. 1974-ben pedig bevezették azt a megoldást, amit máig is használnak: a pont az egyik bütyök "LEGO" feliratát csonkítja el (itt jobb oldalon látható). 1974 és 1979 között a készletekben még vegyesen jelentek meg a különböző fröccsöntésű elemek, de 1980 után már csak modern elemeket tartalmaztak.

pip1 pip2 pip3
Fröccsöntési pont az elem élénél. (1949-1963) Fröccsöntési pont az elem oldalán. (1963-1974)
not modern
Semmi jelölés (1979-1984) Elem azonosító (fölül, itt: 3003), logo és minta azonosító (1984-)
tubes 245
A legritkább elemek közé tartoznak ezek az átlátszó elemek egy sárga csövecskével. Ezeket a Lego kiskereskedőknek küldték ki az 50-es évek végén, 60-as évek elején, hogy megmutassák nekik és a vásárlóknak, hogyan is működnek az új csövecskés elemek és mennyire erősek. A 1245 ráncfelvarrott verziója a 245 használati útmutatója.

1959

ujkeszlet

ujelem

1959-ben létrejön egy kis részleg a Lego-n belül Futura néven, aminek az lesz a feladata, hogy ötleteket találjon ki új készletekhez. Egy kis kitérőt érdemes velük kapcsolatban tenni: a Lego Mindstorms ötlete Kjeld Kirk Christiansen (Godtfred fia, a Lego igazgatója 1979 és 2004 között) fejében vetődött fel, amikor 1984 novemberében egy TV-hirdetést látott. Ebben gyerekek Seymour Papert LOGO programozási nyelvét használva vezéreltek robot teknősbékákat. Az ötlettől vezérelve egy csapatot küldött Boston-ba, hogy a programozható legókockán dolgozzanak. 1986 környékén a Futura bostoni kirendeltsége már az MIT-val karöltve dolgozott a Lego Mindstorms és a programozható legókocka kifejlesztésén. 1986-ban jelent meg a Lego TC LOGO, ami lehetővé tette a felhasználóknak, hogy legóból épült modelleket vezéreljenek. Ez egy speciálisan módosított LOGO nyelvet használt. Az első mai Mindstorms készletek azonban csak 1998-ban jelentek meg, mert a 80-as években az otthoni számítástechnika még nagyon drága volt, gyerekcipőben járt és túl kevés otthonban volt még személyi számítógép.

1x2v5De térjünk vissza 1959-be! Ekkor jelent meg az 1x2-es elemek új változata is. A LEGO felirat a bütykökön korábban hosszirányú volt (bal elemek), 1959-től azonban már keresztirányú lett (jobb elemek). A fröcscöntő pötty továbbra is az elem élénél van.

A 9 féle új lejtős elem teljessé tette az egy évvel korábban bevezetett négyet, ezeket az újakat már egy 1959 júniusi német katalógusban promotálja a cég. A korábban feltekerhető anyagból vagy fából készült Town Plan alaplapot pedig 1959 szeptemberében váltja fel a kartonpapírból készült változat 200-as számmal.

1960

ujkeszlet

60as1960 február 4-én újabb tűz égeti le a fa játékrészleg raktárépületét. Ez az utolsó jel úgy látszik már használt: a vezetőség eldönti, hogy a fából készült játékok gyártását végleg befejezik. Ekkor minden Lego dobozt újraterveztek a legkisebb pótelem-doboztól kezdve a a Basic Set-eken át a Town Plan modellekig. A készletszámokat az újratervezés nem érintette. Az új dobozterv például a Town Plan készletek esetén arra is szolgált, hogy arról már egyből látni lehessen, az új kockákat tartalmazzák (megjegyzem, nekem a régi doboztervek jobban tetszettek). Ezekben a jobb oldalt látható dobozokban jelennek meg ezek a készletek 1960-1965 között.

tervPersze nem mindegyik, ugyanis 309 Church készlet gyártását már 1962-ben befejezik. 1963-1964 között megszűnik a 306 VW Service, 307 VW Showroom és 308 Tűzoltóság készlet is (különböző országokban különböző időpontban). A leghosszabb életűnek az utoljára megszűnt 310 Esso Service bizonyul, ezt 1966-ban váltja fel utódja, a 325 Shell Station készlet. A bal oldali kép egyébként egy 1957-ből való Lego könyvből származik, ahol a tervező épp a 1308-as készlet dobozának arculatát ötli ki.

1960-ban jelentek meg a betűt tartalmazó kockák mellé a számot tartalmazóak (50 darabos 237-es készlet) illetve ekkoriban módosítottak a fák gyártásán is, hogy tartósabbak, erősebbek szilárdabbak legyenek.

A lego ekkoriban kezdett el ún. Idea Book-okat is készíteni, amiket szintén érdemes pár mondatban megemlíteni. Ezek a könyvecskék további ötleteket tartalmaztak, amiket a kiegészítő elemcsomagok szorgos vásárlásával meg lehetett építeni, bár építési útmutatót többnyire nem tartalmaztak, azt a játékosnak kellett kitalálnia. A Lego már 1955-1956-ban kiadott számozás nélküli könyveket Dániában, majd 1957-1958-ban Németországban. Az első igazán univerzális Lego Idea Book viszont már számozást is kapott, akárcsak a készletek. Ez volt a 238-as és 1960-ban jelent meg. A megjelenési helyétől függően 16-36 oldalból állt, ekkor még többféle nyelvű változatban forgalmazták (a különböző nyelvekkel együtt a 238-ból nagyjából 20 féle változat ismert). 1961-ben jelent meg az észak-amerikai Samsonite változata (a Lego és a Samsonie kapcsolatáról a következő fejezetben lesz szó). Ezt csak a 717 Junior Constructor készletben lehetett megtalálni, külön nem forgalmazták. 1961-ben kiadták Nagy-Britanniában is Building Ideas Book No. 2 néven (tehát nem 238-as számmal). 1962-ben aztán újra megjelent Európában, immár az újonnan kifejlesztett Lego kereket és a fekete kockákat is bemutatva. 1962-ben kiadták megint Nagy-Britanniában, ezúttal True Building felirattal a címlapon és immár a kereket is bemutatva, habár ez a fekete elemeket még nem tartalmazta. 1963-ban aztán jött a nemzetközi verzió szöveg nélkül és az újonnan bevezetett kicsi lapokat is bemutatva.

leafletÉrdemes megemlíteni, hogy a Lego természetesen itt sem volt konzisztens; egyes katalógusokban benne sem volt ez a könyv, másokban igen, de szám nélkül, megint másokban ott volt mellette a 238-as szám is. 1967-ben aztán megszüntették és kihozták az új, 240-es számú változatot (a 239-es egy német nyelvű, keményfedeles változat volt). A Lego maga is érezhette a 238-cal kapcsolatos zűrzavart, ezért ezt a két új könyvecskét már csak kétféle változatban jelentették meg.

1959-1968 között egyébként megjelentek ún. Lego Leaflet-ek (röplapok) is, amelyek az Idea Book-hoz hasonlóan ötleteket tartalmaztak, azonban csak egy, összehajtogatott lapon. Eleinte ezeket aprópénzért árulták, 1963 tájékától pedig már ingyen osztogatták a kereskedők. (1962-ben ezek is azonosítót kaptak, B101, B102, B103... formájában. Itt látható jobb oldalon egy leaflet-kínáló az 1959-1963 közötti időszakból.) Ha már a katalógusoknál tartunk: aki a 80-as években vagy korábban kapott készleteket gyerekként, az észrevehette, hogy minden dobozban van egy katalógus vagy legalábbis kínáló prospektus is. Nos a legónak ez a gyakorlata már az 1949-es indulástól kezdve megvolt. A korai katalógus még csak egy ív papír volt, 1953 pedig kimaradt, akkor valami oknál fogva nem készült katalógus, így csak egy 4 oldalas idea booklet járt a készletekhez abban az évben. A katalógusok 1964-1965 környékén kezdtek nagyobbak lenni, 1967-re már 16 oldalasak voltak. A 70-es években minden készlet legalább egy mini vagy közepes méretű katalógussal jött, a nagyobb készletekben pedig teljes méretű katalógusok voltak, gyakran félbehajtva. A 80-as években ebből a gyakorlatból pénzügyi okok miatt visszavettek és még a nagy készletekbe is csak kis katalógusok kerültek. Mára pedig teljesen megszűnt ez a megoldás és az Internet elterjedésével talán nincs is már olyan szükség rá, bár a kereskedők ma is kapnak katalógusokat és ezeket adott esetben ingyen is mellékelik egy készlethez vásárláskor.

Az 1960-as 238 Idea Book azért is fontos nekünk, mert ebben látható az összes elem, amit a Lego akkor gyártott az 1:87 arányú modellekkel és az elemek színvariációival együtt (a számos és betűs festett kockákból csak néhány fért a képre). Itt tartott tehát a Lego 1960-ban:

idea1 idea2

1x2v7Látható, hogy ezek az elemek már hatalmas fejlődést jelentenek az Automatic Binding Bricks és Lego Mursten készletekhez képest. Még úgy is, hogy nem volt olyan nagy színválaszték, mint ma, egy akkoriban nem túl drágának számító karton Town Plan alaplappal egész szép kis utcaképet lehetett alkotni. A manapság elérhető ezernyi különféle elemtípussal és színnel épp az a probléma, hogy külön tervezést igényel csak annak eldöntése, hogyan és miből is akarunk építeni. Ma már nincs többé "rendszer" olyan módon, mint akkoriban volt, amikor még minden ablak és lejtős elem illeszkedett egymáshoz és bármilyen típusú kiegészítő elemet lehetett rendelni, ha építeni akartunk valamit a rendszeren belül.

logo101960-ban új öntőformák is készültek, amelyekkel a Lego bevezette a kisebb méretű, nagyjából 2 mm-es üreget a bütykök alatt. A jobb oldalon két 1x2-es elemben látható a kétféle üregméret. 1960-ban vezették be az első négyzet alapú emblémát is, ennek a formának a különböző változatait használta a Lego az elkövetkező 13 éven keresztül. Ez az első változat, még az R jelzés nélkül 1960-1965 között volt használatban.

Egy fontos esemény történt még ebben az évben: 1960 január 25-én elkezdődött a Brit forgalmazás. A nagy-britanniai licenct a Courtaulds Co. nevű textilvállalat kapta meg. Ez a kapcsolat is úgy indult, mint sok másik: egy északi-tengeri kompúton Godtfred találkozott a Courtaulds vezetőjével és megegyeztek a partneri kapcsolatban. Mivel a Lego túl gyorsan terjeszkedett ahhoz, hogy egy akkoriban mindössze 300 főt foglalkoztató vállalat ilyen nagy piacokon megjelenhessen, partnereket kellett keresnie. Bár a gyártás a Wales Courtaulds Co. gyárban már ekkor elkezdődött, a korai készleteket nagyrészt még a dán Lego gyártotta a Brit piacra. 1962-re ért el oda a termelés, hogy a brit piacot teljes egészében a brit gyár tudta ellátni. És ebben az évben indult meg az ausztrál export is.

brit700k

Egy Brit 700/K fadobozos készlet

1961

ujkeszlet

homok
Ez a kis játékos régi Lego hirdetés egy repülőteret
ábrázol a tengerparton. A gyűjtők ilyenkor
a szívükhöz kapnak, hogy ezeket a ma már ritka
és méregdrága készleteket a homokba viszik,
bár az is rejtély, hogyan sikerült a sok 10x20-as
alaplapot ilyen szépen összeilleszteni a homokban.

A Lego a 60-as évek elejére meghódította Európa legnagyobb piacait, a további növekedéshez távolabbra kellett tekinteni. Bár volt korábban néhány jelentős amerikai játékgyártó, az Egyesült Államokban mégsem volt olyan játékgyártási tradíció, mint Európában. Az 50-es évek végére mégis a legnagyobb játékpiaccá vált a világon. A műanyag eszközök iránt egyre növekvő kereslet még a "baby boom" korszak által támasztott játékok iránti kereslettel is bővült. (Nem véletlen, hogy az egyik legnagyobb játékgyártó, a Mattel is ekkoriban alakult Kaliforniában). 1952-ben indult el a televíziózás korszaka is, a Hasbro pedig elkészítette az első televízióreklámot játék számára, ami ráadásul nem is felnőtteknek, hanem gyerekeknek szólt. Észak-Amerika immár fontos piaccá vált, de a mérete és Dániától való távolsága miatt olyan elosztóhálózatot igényelt, ami akkoriban túl nagy volt a Legónak. A Brit piachoz hasonlóan Godtfred itt is licencpartnert keresett. Ezt pedig az egyik legváratlanabb helyen találta meg: az alsónadrágokat és bődöndöket gyártó Schwayder Brothers-nél. Ők ekkoriban már cellulóz-acetátból egyéb csomagolókat is gyártottak és ezeket Samsonite néven árulták (a bibliai Sámson után). A 60-as évek elején pedig úgy gondolták, hogy ideje újabb piacokat meghódítani. Mivel már volt tapasztalatuk a műanyaggyártásban, a műanyag játékok ésszerű területnek tűnt. Amikor aztán egy európai üzleti úton az egyik Schwayder vezető találkozott Godtfreddel, úgy döntöttek, hogy megegyeznek egy Egyesült Államok-beli licencről. (A Schwayder Brothers 1965-ben változtatta meg a cég nevét Samsonite-ra.)

logo11A szerződés 99 évre szóló exkluzív észak-amerikai disztribúciós jogot tartalmazott és a cég Lego by Samsonite néven jelentette meg a játékokat (itt jobb oldalon látható a hivatalos embléma). A forgalmazás 1961 második felében kezdődött az Egyesült Államokban, 1962 első felében pedig Kanadában. A Samsonite egyébként a Lego mellett más játékokat is fejlesztett és forgalmazott. Az eredeti Egyesült Államokbeli választék nem egyezett meg az európaival, itt kapható volt egy 725 Town Plan és 717 Junior Constructor, valamint számos kiegészítő készlet. Az európai 700/x készletek helyett itt a 705, 708 és 711-es számmal jelent meg Basic Set. Az elemek nagy részét az Észak-Amerikában lévő egy, majd két gyárban gyártották a Lego által biztosított eszközökkel, csak speciális elemeket importáltak Dániából. (Közlekedési táblákat, zászlókat, ESSO készlethez tartozó kiegészítőket, stb. Ezeket kiegészítő készletekben 1961-1965 között a dán Lego gyártotta és Made in Denmark felirattal kerültek forgalomba Észak-Amerikában.) Később a választék még inkább kettévált és a Samsonite sokkal nagyobb készleteket is kiadott, mint a Lego Európában. Ilyen volt a 003 Master Mechanic (1966, 403 elem), 004 Master builder (1966, 703 elem), 704 Master Discovery (1966). A 001 Gear Set (1965, 43 elem), 002 Motor Pak (1965, 3 elem) és a 041 Beginners Set (1964, 24 elem) pedig olyan elemeket tartalmazott, amiket a Futura kifejezetten az észak-amerikai piacra fejlesztett.

A Samsonite mindig is viszonylag kis választékkal rendelkezett. Az 1963-as kiskereskedelmi katalógus 51 készletet tartalmazott, az 1967-es 28-at, az 1970-es pedig 41-et. Ugyanakkor forgalmaztak néhány speciális, csak levélben rendelhető készletet is. Amikor két gyár is üzembe állt, a Samsonite elkezdett olyan készleteket is gyártani, amik sokkal nagyobbak voltak, mint az Európaiak. A 60-as évek végére olyan készleteik voltak egyedileg rendelhetőek sima barna dobozba csomagolva, amik 800-1200 darabosak voltak. Ez a módszer csökkentette a profitot és eléggé zavarta a Lego-t. 1961-ben mindenesetre még szent volt a béke. Az első Samsonite katalógus a következőképpen nézett ki:

samsonite61

810_2A Lego teljes kínálata ekkor már mintegy 50 készletből és 15 kisautóból állt, emellett pedig számtalan kiegészítő elemcsomag is kapható volt. Ekkor jelentek meg a 810 és 725 számú Town Plan készletek, amelyek a hattyúdalát jelentették a Town Plan és System of Play sorozatnak. (Észak-Amerikában a Samsonite még kiadott egy utolsó utáni Town Plan készletet 1969-ben 842 számmal, de addigra már minden Town Plan kiegészítő megszűnt.) A Town Plan készletek értékesítése 1966-ban fejeződött be. Ezen utolsó készletek óriásinak számítottak abban a korban. Európában és Japánban a 810-es került forgalomba, Észak-Amerikában pedig a 725-ös. Ez ugyan nem volt akkora, mint az európai változat, de még mindig 600 elemnél több volt. (Itt pedig látható az első ismert észak-amerikai Lego TV-reklám - 1962-ből, nem pedig 1955-ből, ahogy a feltöltő hitte.)

A 810-ből kétféle változat is készült, egy szárazföldi európai és egy brit változat. (Meglepő módon a kontinentális változat sokkal ritkább, mint a brit változat. Még a billundi nagy Lego történelmi raktárnak sincs belőle.) A 810 tartalmazott egy Town Plan alaplapot, ami megegyezett a dobozon láthatóval, természetesen a Brit változat a szigetországi kormányelrendezésnek megfelelő útrajzot tartalmazott. Mindkét 810-es változat ugyanazt az "összerakót" tartalmazta, ami itt látható a jobb oldalon. Nem igazán felel meg a mai fogalmaink szerinti összerakónak, de 1961-ben ez is megtette. Ez a kis brosúra több oldalt is tartalmazott, mindegyik különféle épületegyütteseket mutatott be, amiket a készletből meg lehetett építeni és az alaplapra lehetett rakni. (Természetesen a rendelkezésre álló elemekből nem egyszerre, hanem külön-külön lehetett ezeket a különféle elrendezéseket megépíteni.)

A Town Plan készletek mellett volt még pár készlet, ami elég nagy volt, hogy egy Town Plan nagy részét meg lehessen belőle építeni. Ilyen volt például a fadobozos 700/K. Ezt 1960-1965 között fadobozban, majd 1965-1967 között kartondobozban árusították. Ami pedig még szintén fontos esemény volt 1961-ben: megjelentek a fekete színű Lego elemek. (Nagy-Britanniában ez 1963-ban történt meg.)

eu810 br810
Bal oldalon az európai, jobb oldalon a brit 810-es készlet. Az európai 810-es készlet kisfiúja a képen nem más, mint a Lego későbbi vezérigazgatója, Godtfred fia, Kjeld Kirk Kristiansen. 2008-ban a képet újra elkészítették az akkor már 63 éves Kristiansennel a 10184-es készlethez.
810
A brit 810-es készlet teljes pompájában.
810_1
A 810-es készlettel valahogy így kellett játszani a Lego szerint.
autok
Az 1961 körül megjelent külön is kapható autók. Ekkor a garázs típusa már megváltozott a korábbi VW-hez képest. A kartonpapíros változat 1965-ben váltotta le a garázzsal rendelkezőket, amelyeket 1966-ig lehetett kapni (a papíros változatok megjelenésekor a számuk is változott). A papíros változatokat pedig 1967-ig árusították. (Az Egyesült Államokban viszont a garázsok tovább éltek ottani készletekben és 1971-ben szűntek meg.) Ekkoriban készültek promóciós célból kisteherautók és kisbuszok különböző vállalatoknak, így ismert Philips, Spar, sőt Nivea feliratos kisteherautó és VW kisbusz is. Ezek ritkaságuk miatt jó állapotban ma már több ezer dollárt is érhetnek.

1962

ujelem

400Megjelenik a Futurában 1961 óta fejlesztett legó kerék. Ezek a kerekek 2x2 vagy 4x4 méretű elemek voltak megfelelő vájattal a gumiabroncsnak. A kerékkocka csapágyazása elég érdekes volt hozzá, hogy megérjen egy új szabadalmi beadványt. Ez egy 2x4-es kocka volt három üres, csapágyként funkcionáló nylon persellyel, amit egy alulra tett plate tartott lazán a helyén. A csapágyba egy, a keréken lévő rézből készült tengely fért be és ezt a megszorulás tartotta a helyén. A tengely/persely szerkezet ezután szabadon tudott forogni. A kerékkel most már lehetővé vált mozgó dolgok építése, viszont ez immár egy új, nagyobb méretarányt jelentett, ami eltávolodott a korábbi kisebb town plan aránytól. A kerekeket a Lego elsőként kiegészítő készletben jelentette meg 1962-ben 400-as számmal. Ezeket a következő évben komplett modellek követték, és végül a kerék valamilyen formában szinte minden Legó készletbe bekerült az évek során.

314Egyes források a kerék megjelenését 1963-ra teszik, de ez tévedés, a Lego saját idővonala szerint is 1962 a pontos év. A kavarodás oka valószínűleg az lehet, hogy amikor 1962 közepe táján megjelent a 400-as készlet, a legtöbb 1962-es katalógust már kinyomtatták és így csak azokba került bele 1962-ben, amelyekből az év során újakat nyomtattak. Az Egyesült Államokban a Samsonite viszont valóban csak 1963-ban kezdte el a kerekeket tartalmazó készletek forgalmazását. 1963-ban két további kiegészítő kerék-készlet is megjelent, a 401-es nagy kerekeket tartalmazó és a 402-es fordítókorongot tartalmazó. (Ezek az Egyesült Államokba csak néhány év múlva kerültek el.) Az első kerékcsapágy-kockák fehérek voltak piros alsó résszel, 1964-1965 környékén jelentek meg az átlátszó alsó részt tartalmazó kockák. 1968-ra jelentek meg olyan kerekek, amelyek megfelelő kiképzést kaptak hozzá, hogy Lego motorba is lehessen őket illeszteni. A Lego a kerekeket már a kezdetektől fogva nem csak autóknak, hanem egyéb mechanikus szerkezeteknek, még szélmalomnak is szánta.

Itt bal oldalon látható az 1963-ban bejelentett 314-es készlet a teljes 1963-as kerék-kollekcióval. Ebben látható az 1963-ban megjelent 4x4-es forgó elem (fehér) és a korszak csuklós összekötő eleme, a puha műanyagból készült 2 2x2-es, összekötő fonállal. (A körülötte lévő U alakú rész csak a doboz kialakítása, hogy ne lötyögjön szállítás közben.)

Az első, 1962-ben bejelentett gumiabroncsok még fehérek voltak, ez volt a természetes gumi eredeti színe, viszont a következő évben a Lego már szürke abroncsokat kezdett gyártani (színezést raktak a gumiba) és 1968-ra ezt teljesen leváltotta a fekete, mesterséges gumi alapanyagú abroncs, a szürke abroncsok a raktárkészlet kiürülésével eltűntek a piacról. Néhány készlet mind szürke, mind fekete gumikkal is megjelent. Amikor 1966-ban a vonatok megjelentek, az ő kerekeik hasonlóak voltak a már meglévő kerekekhez és gumiszegélyt tartalmaztak a jobb tapadás érdekében. 1969-ben jelentek meg a mini-járművekhez való kerekek, ezekből a 70-es években még több típus jött. Ma több, mint 100 Lego gumiabroncs variációt ismerünk már, a Lego pedig a számszakilag legnagyobb gumiabroncsgyártó cég a földkerekségen.

A 70-es évek elején a fehér színű csapágykockákat felváltották a fekete 2x4-es kockák, de csapágyazás nélküli, tengelyes kisebb 2x2-es kockák is használatban voltak már akkor a kisebb kerekekhez.

estate
Egy 238-as Idea Book-ban megjelent kép még szintén a felnőttek megcélzásának korszakából való
londonpar
Legóból épített londoni Parlament egy kiállításon a 60-as évek elején

1963

ujkeszlet

ujelem

1949-től kezdve az ún. cellulóz-acetát (CA) nevű műanyag volt a legtöbb legó elem alapanyaga. Ez a műanyag a XIX. század második felében vált ismertté, de 1904 környékén fejlesztették ki véglegesen és az első világháború után vált elterjedté. A CA biológiailag lebomló, a celluloidhoz sok tulajdonságában hasonlító anyag, de annál lényegesen nehezebben gyullad meg és sokkal kevésbé hevesen ég. A cellulóz-acetátból készített tárgyak színezőanyag nélkül víztisztán átlátszóak, felületük fényes, tapintásuk kellemes. Szívósak, ütésállók, olajoknak, zsíroknak ellenállóak. Van azonban ennek a műanyagnak egy súlyos problémája: mivel nem túl stabil anyag, az ebből készült legó elemek egy idő után elvetemedtek és nem tartották meg az alakjukat. Ezt bárki tapasztalhatja, akinek van régi legója az Automatic Bindig Bricks-től a 60-as évek elejével bezáródó korszakból. Építés közben rések lesznek a kockák között, rosszabb esetben pedig a kockák összeépítése is lehetetlen. De nem csak a kockák, a korszakban készült sok ablak és ajtó elem is megcsavarodott és ez a probléma a szintén CA-ból készült kisautókat sem kímélte. A probléma oka bizony a cellulóz-acetát, amit a Lego német alapanyag-ellátója, a Bayer cellidor-nak nevezett. A vetemedés okozója főként a hő és a nedvesség; az alacsony nedvességtartalom és szerény hőmérsékleti körülmények között tartott elemek többé-kevésbé megtartották a formájukat. (Itt alább láthatóak extrém módon elvetemedett cellulóz-acetát elemek.)

Átváltás ABS-re (1963-1970)

cacaA CA problémája valószínűleg már az 50-es években feltűnhetett a Lego-nál. 1961-ben a cég Billundban létrehozott egy laboratóriumot Hans Schiess svájci mérnök felügyeletével, hogy továbbfejlesszék a gyártási technológiát és egyben új alapanyagot találjanak a Lego elemeknek. Számos kísérlet után végül az akrilnitril-butadién-sztirol (ABS) nevű műanyag lett a kiválasztott. Az ABS egy jó ütésálló képességgel, nagy keménységgel és szilárdsággal, jó hőállósággal és vegyszerállósággal rendelkező hőre lágyuló műanyag. Az időjárás viszontagságainak azonban kevéssé áll ellen.

A váltás Európában nagyon gyorsan végbement 1963-ban. Néhány korábban dobozolt készletet még eladtak 1964-ben és 1965-ben, sőt Európában és Ausztráliában néhány készlet úgy jelent meg, hogy mind CA, mind ABS elemeket tartalmazott. De lényegében az 1963 után gyártott elemeknél már nincs CA alapanyag. (Mivel az ABS alapjában tejfehér anyag, az átlátszó elemek esetén nem használható, azoknál a CA-t polikarbonátra cserélték fel.)

Az Észak-Amerikában a jogokkal és gyártási kapacitással rendelkező Samsonite számára viszont sokkal tovább tartott az átállás. Arrafelé még 1970-ben is lehetett CA alapú elemeket a készletekben találni. A fehér, kék, fekete, átlátszó és szürke szín esetén a váltás ugyan megtörtént 1963 környékén, de nagyon sok piros és sárga színű CA lehetett betárazva a Samsonite-nál (vagy a fölöslegessé vált alapanyagot az európai Lego rájuk sózta). A piros esetén az átváltás fokozatosan történt, de 1970-ig majdnem mind, ha nem az összes sárga elemet cellulóz-acetátból gyártották. 1971-től az 1973-ban eladott utolsó Samsonite készletig Észak-Amerikában már csak az ABS-ből gyártott kerekek voltak sárgák, de 1963 és 1970 között szinte lehetetlen volt Samsonite legó készletet találni, amiben mindkét típusú műanyagot ne használták volna.

Korábban már említettem, hogy a Bayer gyártott tesztkockákat is a Lego számára (ezeket a bütykökön lévő betű különbözteti meg a Lego kockáktól). A használtpiacon ezek nem ritkák, de valószínűsíthető, hogy mind egy forrásból származnak. Amikor ugyanis a CA-ABS váltás történt, a Lego a Bayer-t bízta meg azzal, hogy minden, az új műanyagot érintő tesztet elvégezzen. A tesztek során viszont elég sok elem készült. Amikor aztán 1964-ben az utolsó tesztek is befejeződtek, nagyon sok ilyen elem volt felhalmozódva a Köln környékén lévő Bayer Leverkusen telepen. És akárcsak a Lego, a Bayer sem dobott ki soha semmit. 1965 karácsonyán ezért becsomagolták és az üzemben dolgozó munkásoknak adták ezeket ajándékba. Évtizedekkel később aztán ezek az elemek elkezdtek feltűnni a használtpiacon, majd a gyűjtőkhöz vándoroltak. (A hírek szerint a BASF is gyártott tesztkockákat, de sokkal kisebb mennyiségben.)

Problémák az ABS-szel

cabsBár az ABS nem vetemedik el, mint a CA, sajnos nem mentes néhány problémától. A legnagyobb bajuk, hogy sokkal hajlamosabbak a sárgulásra, mint a cellulóz-acetát. Sőt, vadonatújként a CA fehér még fehérebb is, mint az ABS. A sárgulás természetesen a fehér elemeknél a legszembetűnőbb. A kék és szürke elemek is hajlamosak a sárgulásra, a 60-as évekbeli átlátszó elemek pedig egy pezsgőszínű árnyalatra váltanak. 1970-től kezdve az átlátszó elemek kaptak egy kis kék árnyalatot, ezeknél a sárgulás csupán más árnyalatra váltást jelent. A fekete és piros elemek nem mutatnak sárgulást (és persze a sárga sem sárgul tovább). Az újabb elemek, mint a zöld, narancssárga, rózsaszín, sötétrózsaszín, világoskék, stb. színek pedig még túl frissek hozzá, hogy konkrét tapasztalat lenne róla. Itt jobb oldalon látható két jó állapotú ablak. A bal oldali ABS megtartotta a formáját, de megsárgult. A jobb oldali CA elvetemedett, de megtartotta fehérségét.

A 60-as években megnyitott Legoland parkokban az erős ultraibolya fény miatti fakulás és sárgulás miatt az ott lévő modelleket időről időre cserélni kell. Ez a hatás - természetesen sokkal lasabban - megfigyelhető a magángyűjteményeknél is, ha azokat direkt vagy indirekt napfény éri. A sárgulás megelőzésére minden legó elemet érdemes távol tartani a közvetlen napfénytől. A legjobb hely nekik sötét, de száraz alagsor vagy szoba, minimális napfénnyel. (Habár hallani olyan tapasztalatról is, ami szerint a sötétben tartott elemek is megsárgultak, a spekuláció szerint a sárguláshoz a napfény mellett az oxigén is hozzájárulhat tehát.)

Az ABS esetén is történt egy kisebb változás a korai 70-es években. 1963-72 között minden sárga és piros ABS elemben kadmiumot használtak a színezéshez. Miután a játékból hulladék lett, a kadmium visszaszivároghatott a talajba, környezetvédelmi megfontolásokból ezért a cég a 70-es évek elején minden kadmium-alapú összetevőt kivont az elemekből. Ebből egyetlen észrevehető különbség származott: az 1973 utáni piros és sárga ABS elemeknek picit világosabb a színe, mint a régebbieknek. 1973 óta nincs más jelentős változás az ABS alapanyagban, a színek módosulását kivéve.

temple temple2
Azért nem ajánlatos eldobni minden CA elemet sem. Vannak gyűjtők, akik a hátrányból is erényt kovácsolnak és ezt az 1958-as bemutató katalógusban látható római templomot megépítik CA-ból, ami még valószerőbbé teszi ezt a régi épületet, mintha tényleg 2000 éves romos templom lenne.

Különbségek

Jó állapot esetén a CA elemek egyértelműen fényesebbek, mint az ABS. Nagyon viseltes állapotnál nem olyan könnyű felfedezni a különbséget, de azért vannak irányelvek. Persze ha az elem el van vetemedve, akkor elég nagy a valószínűsége, hogy CA-ból készült. Apró csavarodást már úgy is észre lehet venni, hogy az elemet sima asztallapra tesszük. Ha billeg, akkor valószínűleg CA, ha nem akkor ABS. Durvább esetben a csavarodást szabad szemmel is azonnal észrevenni.

Színek esetén a következő irányelvekkel lehet különbséget tenni:

Piros: a legkönnyebb megkülönböztetni. A piros CA kockák, lapok, ajtók és ablakok narancssárgás-pirosas színűek, az ABS elemek sötétebb pirosak. Az 1955-1958 körül gyártott elemeket nehezebb megkülönböztetni, mert akkoriban a Lego színe még nem volt annyira megbízható, mint a 60-as években. 1963-tól a 70-es évek elejéig a piros ABS kockáknak kadmium volt az anyagában, ez pedig sötétebb árnyalatot adott, mint a 70-es évektől gyártottaké.

Sárga: a sárga CA elemeknek citromsárga árnyalata van, az ABS sötétebb. Ez szintén a kadmium miatt van. Sárga CA ablakok és ajtók sosem készültek. Sárga CA kockák mindenfelé fellelhetőek, de sárga CA lapok csak Észak-Amerikában készültek.

Kék: a kék CA elemek fényesebbek, mint az ABS. Kék CA ajtók és ablakok sosem készültek, kék CA lapokat pedig csak Európában gyártottak.

Fehér: nehéz megkülönböztetni, bár a jó állapotú fehér CA kockák általában fényesebbek, mint ABS-ből készült társaik. Sőt, 50 év elteltével a jó állapotú CA elemek jobban megtartják fehérségüket, mint a 60-as évekbeli ABS elemek, amelyek láthatóan sokkal fogékonyabbak az ultraibolya fény miatti sárgulásra. Fehér CA kockák, lapok, ajtók és ablakok mindenfelé készültek.

Fekete: ennél a legnehezebb a megkülönböztetés (persze a vetemedésen kívül). A CA általában itt is fényesebb, az ABS mattabb. Fekete CA ajtók és ablakok sosem készültek.

Szürke: mivel a kis lapok mellett szürke elemek gyártása csak a 60-es években indult meg, CA-ból csak 1x1, 1x2, 2x2, 2x3, 2x4 és 8x11-es szürke lapok készültek. A nagy 8x11-est csak Európában gyártották az Architectural System készletekhez 1962-ben. Ezek is fényesebbek, mint az ABS, de nehéz megkülönböztetni. Szürke CA ajtók és ablakok sosem készültek.

Átlátszó: ultraibolya napfény hatására mind az ABS mind a CA elemek pezsgőszínű árnyalatra váltanak. A vetemedésen kívül annyi különbség van, hogy a 70-es években egy kis kékes árnyalat került az átlátszó elemekbe.

Zöld: zöld CA elemek csak egyedi kiegészítő elemekként kerültek forgalomba 1956-1958 között Dániában. Teljesen üres aljú kockák voltak 1x2, 2x2, 2x3 és 2x4 méretekben. Ezeknél az 50-es évekre jellemző nyitott "O" betűje van a bütykökön lévő feliratban. Észak-Amerikában is gyártottak ilyen kiegészítő csomagokat cellulóz-acetátból 1963-1966 között. 1967-től a 70-es évek végéig zöld kockák és lapok sehol nem készültek. A zöld CA lapok bütykein mindig a Samsonite-stílusú felirat van (a feliratok típusairól lesz szó később). Minden modern karakteres zöld lap ABS-ből készült. A CA zöld lapoknak általában egy kicsit világosabb színe van, mint az ABS-eknek. Zöld CA ajtók és ablakok nem készültek.

Négyzetrácsos és korai kör mintás lapok

ulmA jelek szerint a régi négyzetrácsos (waffle bottom) és a korai kör alapú lapok esetén az elvetemedés problémája nem jelentkezik. Ez valószínűleg azért van, mert az 1955-1963 közötti Lego lapokat valamilyen kompozit műanyagból gyártották, ami a cellulóz-acetát mellett egyéb komponenseket is tartalmazott. Ez meggátolta a 2x8, 4x8, 4x8 kör alakú és 6x8 négyzet lapok elvetemedését. De hogy mi volt ez a plusz összetevő, az máig nem derült ki. Az 1963-ban bejelentett 1x1, 1x2, 2x2, 2x3 és 2x4 kis lapokat viszont először tisztán cellulóz-acetátból gyártották és ezek bizony elvetemedtek. A korábbi nagyobb lapok viszont nem, ellenben hajlamosak teljesen, akár naracssárgáig besárgulni. Nem mutatják a vetemedés jeleit az 1949-1955 között gyártott, korai kockákhoz való ajtók és ablakok sem. Ezek is összetett anyagból készülhettek, de valamikor 1955 környékén átváltottak CA-ra. A réseket tartalmazó kockákhoz való rövidebb, klasszikus stílusú üveg nélküli ablakok és ajtók kompozit és CA anyagból is ismeretesek. 1956-ban a modern, réseket nem tartalmazó kockákhoz készült szabványos klasszikus ajtók és ablakok már CA-ból készültek (1963-ig) és ezek is vetemednek.

Az év többi eseménye

Amerikában megjelent egy, a korszakban gigantikusnak számító készlet, amely a XX. század legnagyobb Lego készlete volt; a 7100-as számú 3250 darabos Large Educational Set. Ezt 100 akkori dollárért vesztegették, bár intézmények és iskolák már 75 dollárért hozzájuthattak. De az Egyesült Államokban mindig is volt egyfajta gigantománia, így nem csoda, hogy a finomabban skálázott európai Lego-bemutatókat jócskán lepipálva irdatalan mennyiségű elemből álló bemutató modelleket építettek a Samsonite-nál. Ez látható a jobb oldali, 1962-es újságcikkben is (habár nyilván a Lego bevezetése után egy évvel ennek hírértéke is fontos volt). A középső képen egy hatalmas méretű modell Európában is ismerős lehet: ez ugyanis az ulmi katedrális, amelynek 161 méter magas tornya a legmagasabb templomi torony a Földön.

Megjelentek még ebben az évben továbbá új kisautók garázzsal a Town Plan-hez (a 261 VW Bogár is immár az új típusú dobozban), illetve az első készletek, amelyek már az újonnan kifejlesztett kerekeket használták. De ami talán a legfontosabb: ekkor jelentek meg a kis méretű lapok (plate) a következő méretekben: 2x8, 2x4, 2x3, 2x2, 1x2, 1x1. Az új lapokat 500-as sorozatú (518-521) kiegészítő készletekben lehetett először kapni (kivéve a 2x8-asat, azt 229-es számú készletben). A kis lapok Nagy-Britanniába 1964-ben érkeztek meg. Az 1x2-es lapok alján ekkor még nem a mai kör alakú merevítő, hanem egy hosszúkás pici merevítő volt, amit 1971-ben váltott fel a kör alakú merevítés. (Itt jobb oldalon látható.)

1x2v8Az eredeti 1x1-es kerek kocka még széles alappal jelent meg 1955-ben, ami rendkívül bizonytalan kötést adott. Ezeket az elemeket (akárcsak a csövecskés merevítés nélküli kockákat) legtöbbször csak a gravitáció tartotta a helyükön, ha megmozdítottuk az építményt, gyakran maguktól leestek (ilyenek láthatóak a fenti római templomban). Erre kínált megoldást a szűkített alappal gyártott verzió, amit ma is ismerünk. Ezt már 1963-ban tartalmazták egyes készletek, bár a kiegészítő készletekben még több évig a régi verziót lehetett kapni, az 1967 körül szűnt meg. Az új változat még tömör bütyökkel rendelkezett, amit a 80-as évek elején váltott fel teljesen a ma is ismert, lyukas bütyök, amit 1976-ban kezdtek gyártani.

A lego ekkoriban sok összeragasztott bemutató készletet is gyártott, amiket kiskereskedők vásárolhattak a boltjukba. Az egyik ilyen egy nagykereskedelmi katalógusból választható 0711-es modell volt. Ennek az aljában két VW bemutató garázs is volt a csak abban a készletben lévő műanyag átlátszó nagy kockában. Néhány évvel később aztán egy amerikai grafikus egy Samsonite hirdetést készített és úgy gondolta, jól fog benne mutatni ez a bemutató modell. Csakhogy a grafikusnak fogalma sem volt róla, hogy az ott látható két showroom elemet az Egyesült Államokban soha nem forgalmazták. Mindenesetre az ő reklámterve helyett egy másik került az 1963-as magazinba.

show

A korai (akár amerikai, akár európai) bemutató modellekből egyébként nagyon kevés maradt meg. A Lego ugyanis úgy adta a kereskedőknek, hogy közben megtartotta a tulajdonjogukat és később visszakérte az eladóktól azért, hogy ne keringjenek törött vagy piszkos bemutató modellek a forgalomban, ugyanis meg akarták tartani a márka jó imázsát. De szerencsére voltak olyan kereskedők, akik elfelejtettek visszaadni modelleket a legónak, így néhányat még ma is megcsodálhatunk, sőt vannak akik ezek restaurálásában vagy szétszedésében lelik örömüket. Amik viszont visszakerültek a legóhoz, azokat a cég szétszedte és bedarálta; újrahasznosította az anyagukat.

Modulex

modulex1A 60-as évek elején Godtfred új házat építtetett és természetesen megpróbálta azt legó kockákkal modellezni. Volt azonban ezzel egy kis probléma: a legókockák aránya 6:5, ami eltér a szabvány európai szerkezeti modellekétől, azok aránya 1:1. Persze nem esett kétségbe, a legóval való további kísérletezés helyett egyszerűen kitalálta, hogy gyártsanak a számára speciális kockákat. Mégpedig olyanokat, amikkel pontosan lehet modellezni az építészeti terveket. Ezek az új kockák 5 mm-es alapméretet használtak (1:1) és a szokványos legókockákhoz képest nagyjából 5/8 volt az arányuk. Itt jobb oldalon látható az 1x1-es kockák összehasonlítása, lent pedig a Lego és a Modulex 2x4-es kockák egymás mellett.

Miután elkészült a saját modelljével, Godtfred kíváncsi volt, hogy milyen piaci esélyei lennének ezeknek az új elemeknek a tervezők és építészek körében. 1963-ban ezért alapított egy új céget Modulex A/S néven.

Az M20 rendszer

modulex2A Modulex első terméke az M20 rendszer volt, ami az építészeti modellezést célozta meg. Ebben lejtős elemek (slope), csempék, alaplapok, ablakok és festett betűs elemek voltak az 5 mm-es kockára építve. Ez az 1:20-hoz arányú tervezést célozta, innen a neve: M20. A rendszer néhány szokatlan elemet is tartalmazott, mint például egy alaplap fólia, fóliafésű és -vágó, és még ragasztó is. A korai elemeket még a Lego gyártotta és az ismerős "LEGO" felirat volt a bütykökön, de a későbbi elemeknél ezt már lecserélték "M"-re. Sajnos a rendszer sosem lett népszerű az építészek körében, viszont elnyerte az ipari tervezők tetszését, akik használhatónak találták folyamattervezéshez és prototípusokhoz. (Egy jelentős kivétel azért akadt: a finn-amerikai építész, Eero Saarinen szeretett prototípusokat építeni legóból és Modulex-ből. Ő tervezte a new york-i John F. Kennedy repülőtér TWA terminálját és a híres Gateway Arch-ot St. Louis-ban.)

modulex3
Egy doboz Modulex

1966-ban a Modulex kiadta a Modulex tervezőrendszert (Modulex Planning System). Ez továbbfejlesztette az eredeti rendszert: számos lapot, csempét és betűs, számos, különböző jeles blokkot vezetett be. Ezt már szélesebb körben is használták és az első kereskedelmi sikert jelentette a cég számára. A következő nyolc év során több tervezőeszköz is megjelent és 1974-ben, több év fejlesztés után a Modulex bejelentette az Interior 10-et. Ez egy építészeti jelzőrendszer volt, ami több más tervezőrendszeren alapult. Ez elég sikeres lett, még a Dán ID Design Price-t is megnyerte. Az első kültéri jelzőrendszer, az Exterior 500 pedig 1979-ben jelent meg. (Nem tudom, mi a jelzőrendszer magyar megfelelője az építészeti szaknyelvben, mindenesetre olyan olyan dolgokra kell gondolni, amikkel például útjelzőket, ajtóra szerelhető névjegytáblákat, ilyesmiket terveznek. - A szerk.)

A sikernek köszönhetően a cég új területre talált. 1993-ban azán a Modulex összeolvadt az ASI Sign Systems-szel és ma az ASI-Modulex a legnagyobb jelzőrendszeri és útbaigazítási jelzésekkel foglalkozó cég. 35 országban van leányvállalata. A tervezőrendszert sem nem felejtették el teljesen, az új rendszer, a Plancopy 1982-ben jelent meg és 1994-ig frissítették. Még ma is elérhető.

modulex4

A Modulex rendszer sokféle színben jelent meg és az idők során sok különféle elemet adtak ki hozzá. Ezek ismertetése azonban már túllépné ezen cikk kereteit.

Míg Godtfred a Modulex létrehozásán dolgozott, a Lego kiadta a saját építészeti készleteit főként felnőttek számára Hobby und Modellbau néven. Ezek a készletek rajzpapírt és vonalzót is tartalmaztak, valamint leírást kicsinyített modellek tervezéséhez. A sorozat három nagy készletet tartalmazott 750, 751, és 752 számmal, de lehetett hozzájuk számos kiegészítő készletet is vásárolni. Ezek a készletek csak kockákat és lapokat tartalmaztak, tetőt, ablakot és ajtót nem. Talán ez a korlátozott kínálat megfelelő volt a hozzá készített Idea Book-ban vázolt sematikus épületekhez, de eléggé korlátozta a rendszer lehetőségeit. Ezért nem is lett sikeres, 1965-ben fejezték be a forgalmazását.

751

751-es Hobby készlet. Szürke színű lapok elsőként ebben a sorozatban jelentek meg.

1964

ujkeszlet

Ebben az évben is fontos lépés történt a Lego történelmében: megjelentek a történelem első, kockákból épített modellautói és tűzoltóautója (305, épített figurával!), első legóvonata (323), megjelent a szürke szín a készletekben (egyelőre lapok esetén) és bevezették a ma ismert, lépésről lépésre haladó összerakókat. A vonat persze még csak modell volt, sín nélkül. Egyébként már a kerekek megjelenése előtt is lehetett látni Idea Book-okban legóból épült vonatokat, de azok kerekeit még egyszerű kockák helyettesítették. Ezúttal már valódi kerekekkel jött ki konkrét vonatkészlet.

323

323 Train készlet doboza

Az összerakók ötlete meglehetősen kései gondolat volt. Ahogy láttuk, az első összerakók az 50-es években egyszerűen különböző nézeti tervek voltak, amiket általában a doboz belsejébe nyomtattak. Ezek akkor még nagyjából elegendő információt adtak a modell megépítéséhez. A készletek azonban egyre nagyobbak és modellszerűbbek lettek, ezért 1960-ban a Futura és a grafikus részleg felülvizsgálta az ötletet és 1964-ben megjelent az első modern összerakó. Az új formátum 30 fokos izometrikus nézetben ábrázolta a modelleket. Néhány elemet alapként felhasználva az építés lépésről lépésre haladt. Két egymást követő lépés összehasonlításával a gyerekek láthatták, hogy milyen elemeket kell felhasználni és hová kell azokat elhelyezni. Ez az elképzelés annyira tömör, hogy fölöslegessé tette a szóbeli leírást és bármely országban élő gyerek használhatta. Nagyon nagy áttörést jelentett a cég számára és az idő során ezt az elképzelést minden főbb játékgyártó átvette.

315

A fenti képen a saját 315-ös készletem dobozával és az első összerakóval. Az összerakó hátoldalán alternatív építések láthatóak. Még egy ilyen kis készlet is, mint a 315-ös, hatféle doboztervvel és kétféle összerakóval jelent meg 1964-1968 között (a Lego nemcsak lecserélte menet közben a dobozt, de régiónként is szeretett különböző dobozterveket alkalmazni, mintha csak az évtizedekkel későbbi gyűjtők életét akarta volna megkeseríteni). Ez az összerakó az első típusú, a doboz viszont valószínűleg egy későbbi. Alább látható a készlet későbbi típusú összerakója, a 60-as évek második felében minden összerakónak ilyen lett a design-ja.

801_2315_o1964-ben a megjelentek az első Basic készletek 040 és 050 számmal. (Bár egy 600-as számú Basic Set az adatok szerint már 1963-ban is elérhető volt.) Ezek már a Lego System új arányaihoz illeszkedtek, nagyobb méretűek voltak és felfrissített dobozarculatot kaptak. A következő évben a 040 és 050 készletet öt további követte. Ezek a végét jelentették a becsületben megőszült, 15 évvel korábban megszületett 700/x sorozatnak. (A 700-as sorozat történetéről itt olvasható egy bővebb cikk.) A korábban meglévő 10x20-as alaplap pedig társat kapott az új, 50x50-es nagy szürke alaplap személyében (799). Ez már nem egy kocka magas volt, mint a 10x20-as, hanem a mai alaplapok vékony méretében készült. Bal oldalon pedig a Lego legelső, űrrel kapcsolatos készlete látható, a Samsonite által kiadott 801-es Space Rocket.

1964-ben a Samsonite sem tétlenkedett és szerette volna a legó felhasználóinak életkorát is kitágítani, ezért bejelentették a kisgyerekeknek való nagy, ún. jumbo-méretű kockákat, a következő évben pedig a fogaskerekeket és a motorokat a nagyobbaknak. A kisgyerekeknek való kockák nagyon nagyok voltak, elrendezésben hasonlóak, de nem kompatibilisek a szabványos legókockákkal.

050

050 Basic Set

1965

ujkeszlet

ujelem

logo12Az 1955-1965 közötti korszakban a legónak nagyon fontossá vát a termékazonosság. Godtfred Kirk Christiansen ekkor főleg a rendszer alapjaira koncentrál, és meggátolja a túl gyors és önkényes fejlesztéseket. Fontosnak tartja, hogy kevés, kezelhető számú elem legyen, az a cél, hogy a kreativitást növeljék adott és korlátozott számú elemmel. "Maximális lehetőségek - minimális számú elemmel" - mondja az alapelv. Godtfred szerint az alapötletet a legtisztább formájában kell megszilárdítani, mielőtt új termékeket adnának hozzá. Mindenesetre ekkor jelennek meg az első csempék (angol szaknyelvben tile) és fogaskerekek, amiket a Futura kifejezetten az észak-amerikai piacra tervezett. Ez elsőként decemberben a 001 Gears készletben manifesztálódik, amit egészen 1973-ig árusítanak különböző doboztípusokban. A csempék először az 510-es kiegészítő készletben jelentek meg (lentebb látható a doboza), más készlet ebben az évben még nem alkalmazta őket. A Logo pedig újra megváltozott, színsávokat kapott. Ezt használta a Lego 1965-1972 között.

510Ekkor jelent meg egy titokzatos, 800-as készlet is, amit ma nagyon kevesen ismernek, ugyanis csak rövid ideig árusítottak 1965-1966 környékén Franciaországban, Dániában és Norvégiában. Ezek dobozát felmaradó Town Plan alaplapokból eszkábálta össze a Lego úgy, hogy a gyári dobozokon látszik a ragasztási nyom.

fiat A Lego kisautók számtalan változatban és színben készültek a 60-as évek elején. Néhányuk kevés példányban vagy színben, ezek gyűjtői igencsak mélyen kell, hogy a zsebükbe nyúljanak. Az itt látható 1965-1967 között gyártott fekete 605-ös számú Fiat 1800-asból kevesebb mint egy tucatnyi még létező ismert. Ez a képen lévő példány 2009-ben 3235 dollárért kelt el az eBay-en. Még úgy is, hogy van vele egy apró probléma. A műanyag garázsos autókat 200-as sorozatú számozással jelölték, az 1965-ben megjelent papídobozos változatok a 600-as sorozatszámot kapták. Ez a Fiat 605-ös számú, ami azt jelenti, hogy sosem árusították ilyen műanyag garázsban, csak papírban. A garázst az eladó valószínűleg utólag rakta hozzá.

Fogaskerekek

001A fogaskerekek az 1962-ben kifejlesztett kerekek természetes továbbfejlesztésének tűntek és lehetővé tették, hogy a gyerekek mechanikus funkciókat adjanak építményeikhez vagy olyan modelleket építsenek, amikben forgó vagy fogaskerekes erőátadás van. A fogaskerekek alapjában véve nagy kör alakú lapok voltak bütykökkel a tetejükön és csövecskével az aljukon, tehát simán használni lehetettt ezeket a legókockákkal. A fogaskerekeket úgy lehetett forgásra bírni, hogy egy kerékhez és kerekes kockához illesztették, amit pedig a 4x4-es csapágy tartott. A Futura tervezett hozzájuk 4,5 V-os motort is, ez az első Lego motor, a 002-es készletben jelent meg. ciprus Ez egy motort és egy 4,5 V-os elemtartót tartalmazott. Az volt a hátránya, hogy kifejezetten a Gears készletek meghajtására készült és egyáltalán nem illeszkedett a Lego világához. Egyébként érdemes megjegyezni, hogy a legónál soha semmit nem dobtak ki és amit csak lehetett, újrahasznosítottak. A különböző elemeket sem akkor vezették ki, amikor arra pontos üzleti döntés született, hanem csak amikor az üzleti döntés után elfogyott belőle minden készlet. A mindenáron való hasznosításra pedig már láttunk példát a márványmintás elemeknél. Néhány esetben egy elem kivezetését pedig technikai probléma okozta. A 80-as években népszerű itt jobb oldalon látható ciprus fa elemet például a pletykák szerint azért vezették ki, mert eltört a fröccsöntő mintája. A klasszikus 1x2x2-es ablakot pedig azért, mert leégett a ragasztógép, ami az ablakok beragasztásáért volt felelős. Az újrahasznosításra pedig szép példa a 002-es motorkészlet, amiben - a szemfüles megfigyelő az alábbi képről is észreveheti - a kisautók garázsát használták föl.

002Na de térjünk vissza a kerekekhez. A kerekeket Knud Moller Kristiansen tervezte Billundban. Bár számos országban szabadalmaztatták, ezeket a típusokat csak az észak-amerikai Samsonite forgalmazta. (1966-ban nyújtották be a szabadalmi kérelmet amit 1969-ben fogadtak el.) A fogaskerekek tervét gondosan eszelték ki, még a fogak magassága is olyan volt, hogy egy kockát pont körülfogjon, de a végső termék mégsem kapcsolódott igazán elegánsan a Lego rendszerhez. A Samsonite erősen reklámozta a terméket és 1972-ig használta is készleteiben. A Futura elektromos motorját szintén csak a Samsonite forgalmazta. Sajnos mindkét terméket túl korán dobták piacra és később a Futurában foglalkoztak is a kompatibilitás hiányával.

1966

ujkeszlet

ujelem

A legóvonat

100A Futura és a folyamatfejlesztési osztály több évet töltött azzal, hogy kifejlesszen egy elektromos motort. Nem olyan félmegoldást, mint amit a Samsonite-nak, hanem olyat, ami tényleg illeszkedik a legóhoz. A motor a legösszetettebb elem lett, amit a Lego addig készített. 4x12x4-es műanyag házba került egy 4,5 V-os elektromotor néhány fogaskerék társaságában (itt látható jobb oldalon egy vasúti alaphoz építve). A motor és a hozzá való elemtartó doboz lehetővé tette, hogy a Lego motoros készleteket létrehozzon. Ezek egyike lett az első legóvonat. A Futura fejlesztette ki az új rendszer elemeit, mint a horgos összekötőt, peremes kerekeket és természetesen a sínrendszert. A sínek "talpfái" egyszerűen hosszú egyenes vagy hajlított lapok voltak úgy módosítva, hogy fogadni tudjanak egy sínpárt.

1966 augusztusában számos vonatos készlet jelent meg, többek között a 113, 114 és 115 számú (a 113-as készlet elemszámai különböztek régiónként és a festett gerendák is más feliratot tartalmaztak Nagy-Britanniában, mint a világ többi részén). Az alábbi képen látható minden 1966-os vonatos készlet és kiegészítő. A kisfiú kezében látható az elemtartó, amelyen egy fém pöcökkel lehetett zárni és nyitni az áramkört. Semmi sem gátolta meg viszont a gyerekeket abban, hogy az elemtartót akár egy szerkocsiba is beépíthessék. A Lego egyúttal elkezdte terjeszteni az új rendszert a katalógusaiban és az Idea Book-okban. Akárcsak a korszak más készleteinél, itt is előfordult, hogy bár az összerakó nyilván a készlethez készült, azt a modellt, ami a dobozon volt, gyakran nem lehetett megépíteni a készlethez adott elemmennyiséggel. A legó erőteljesen próbálta rávenni a vásárlókat arra, hogy a kiegészítő elemcsomagokat is megvegyék. A vonatok elég népszerűek lettek, különösen Európában, ahol számos kiegészítő is megjelent hozzájuk. Kisebb problémát jelentett, hogy a vonatrendszer sajnos még játék-mércével mérve sem volt elég realisztikus.

1966_train

A Lego ezt úgy próbálta megoldani, hogy 1969-ben létrehozott egy másik, különálló vasútrendszert: a régi, 4,5 V-os lett a kisebb gyerekeknek szánva, ez kapott egy új motort a mozdonynak és egy speciális szerkocsit az elemeknek, valamint megjelent egy új, 12 V-os rendszer, ami nagyobb gyerekeknek készült. Ez egy transzformátort és áram alatt lévő sínpályát alkalmazott. Az új pályát úgy hozták létre, hogy a már meglévő sínek közé egy kétsávos vezetőt helyeztek. Mindkét rendszert folyamatosan árusították Európában 1980-ig, de az Egyesült Államokban csak 1970-ig árusították a vonatos készleteket, a 70-es években nem. Később majd csak a 80-as években kezdték újra a vonatos készletek forgalmazását arrafelé. 1980-ban egyébként a Lego továbbfejlesztette a vonatos témát és ez az addigi legrealisztikusabb, legszebb vonatos készleteket hozta el. De annak a története már túlmutat ennek a cikknek a keretein. A sinek 1980-ig kék színben készültek, ez az ún. kék sín-korszak. Akkor ezt leváltotta az 1980-ban megjelenő szürke sín-korszak.

Egyébként érdemes megemlíteni, hogy több Lego katalógus promotálta már 1955-1958 környékén is a Town Plan rendszert Vollmer modellvasúttal egybekötve, tehát a Lego és a vasút hivatalos párosítása már egy évtizeddel régebbi, mint a valódi legóvonat megjelenése. Sőt, a német Märklin modellvasút-gyárnak voltak olyan modelljei, amelyeknek aránya kifejezetten úgy lett kiképezve, hogy illeszkedjenek a legókockákhoz. Alább látható egy 1955-1958 közötti Lego katalógusoldal modellvasúttal.

towntrain

1966-ban a korábban 1245 néven kapható világító kocka újra megjelent áttervezett dobozban 445 néven. A Basic sorozat is tovább bővül. A vonat és a motor indulásával a Lego elkezdett átállni egy új doboz design-ra. Az új arculat teljes mértékben az "idea book"-szerű képeken alapult. A Lego embléma a doboz oldalára szorult. A Samsonite ehhez sok tekintetben hasonló dobozdesign-t használt évekig. Alább láthatóak az 1966-os 238 Idea Book-ból származó katalógusoldalak, amelyek bemutatják az összes, 1966-ban létező elemtípust és színt. (A feliratos elemekből persze több van, abból a katalógus csak mintákat mutat.)

1966_1

1966_2

1966_3

Észak-amerikai, fogaskerekeket tartalmazó 1966-os Samsonite készletek:

003master
A Samsonite 003-as Master Mechanic Set magában foglalt egy teljes 001 Gears készletet is. A képen látható a motor és az elemtartó is.
004master
A Samsonite 004-es Master Builder Set
005disco
A Samsonite 005 Discovery Set

1966-ban jelent meg utoljára 1:87 arányú autót tartalmazó új készlet, a 325 Shell Service Station, az utolsó európai Town Plan egység. 1967-től kezdve a fennmaradó autókat becsomagolták és külön-külön eladták.

A 325 több tekintetben is az első volt: az első készlet sárga ablakokkal és ajtókkal, az első készlet nagy szürke lapokkal, az egyetlen készlet, amiben sárga bukóajtó volt. Itt volt egyedül a Shell benzintöltő, ami nem a bütykökre, hanem azok közé illeszkedett (az első ilyen megoldás a Lego történetében) és itt jelent meg elsőként a 2x4-es Shell festett elem. Itt elsőként nem 1x6 vagy 1x8 méretű volt a festett elem. A készlet abban is egyedi volt, hogy kétféle garázsajtóval készült: négyzethálós átlátszóval és átlátszatlannal.

325

A 325 dobozának három különféle változata volt, ezek az alábbi képen láthatók. A felső a régi, 1966-1967-es, a másik kettő pedig az 1968-1970-es. A felső képen még prototípus benzintöltő állomások láthatóak, amelyek a végső változatba nem kerültek be. A "The building toy" feliratos a brit piacra szánt változat doboza. Egyébként a brit verzióban mindig átlátszatlan sárga garázsajtó volt, függetlenül attól, hogy a doboz mit mutatott.

325doboz

1967

ujkeszlet

ujelem

328Megjelenik a Lego első "igazi" repülős készlete, a 328 Biplane (az 1961-es 311 Airplanes kísérletét inkáb ne számítsuk). A képen jól látható, hogy a 2x4-es csapágy elem itt a repülőgépmotor funkcióját látta el. Az legómotor pedig a vasút után a közutat is meghódítja a Samsonite 371 Motorized Truk Set készletében (a lenti kép egy Sears hirdetésből való). 1967-ben immár véglegesen megszűnik a Town Plan arány és megjelenik a máig is használatban lévő "minifig" méretarány elődje. Legalábbis Észak-Amerikát kivéve, ott néhány utolsó mohikán megjelenik még ezután is. Az 1967-es 536 Designer Set például tartalmazott egy garázst és egy 1:87 arányú kisautót is. És ennek a készletnek az az érdekessége, hogy amikor az európai kisautó-készletek végleg kifogytak, akkor a Samsonite ezt a brit illetőségű MINIX modellautó-gyár egyik kisautójával hozta forgalomba, ami a ritka Lego-más cég kooperáció egyik példája.

shessoA kontinentális Európában 1966-ban a legtöbb országban megszűnt a 810-es Town Plan készlet forgalmazása, viszont a British Lego Ltd.-nek valószínűleg még egy csomó fennmaradt készlete volt a brit változatból. Ezért aztán folytatták az árusítást 1967-ben is, viszont addigra kifutottak az Esso Station-höz való spéci elemekből, amire pedig szükség volt a 810-hez. A 810-et viszont így is el kellett adni, tehát valami megoldást kellett találni. 371Nos azt találták ki, hogy csinálnak egy Kellogg's (igen, Corn Flakes) promóciós készletet. 2250 ilyen készlet jött össze, amiket a zabpelyhekkel lehetett megnyerni. Ezekbe beletették a megmaradt Town Plan elemeket, viszont az új, 1966-os Shell Service Station elemekkel. Így a Shell mintás elemeket egy Esso Station épülethez kellett építeni! A képen a bal oldali az eredeti 810-es készlet részét mutatja, a jobb oldali pedig a Kellogg's promóciós készletét.

Az új arány

A 60-as években a Lego készletek mérete és aránya egyre nagyobbra nőtt. Az 1964-ben bejelentett készletek az Egyesült Államokban Model Maker néven, Nagy-Britanniában Planpacks néven ismert sorozatba illeszkedtek. Ezek közé tartozott a 315 Taxi, a 323 Train vagy az 1966-os 313 London Bus, amelyek már nem a Town Plan 1:87-es arányával készültek, hanem a 2x2-es kerék nagyobb arányán. Az 1966-ban megjelent vonatos téma és az 1967-ben megjelent teherautósorozat is a 2x2-es kereket használta és onnantól kezdve minden új Futura fejlesztés ezen a nagyobb arányon alapult. Számos ilyen új elem látható az 1967-es termékbejelentési katalógusokban, ilyen például az ekkor megjelent kerítés- és kapuelem.

A Lego System tehát a kis méretű Town Plan arányairól nagyobbá és sokkal konzisztensebbé vált. Egy olyan aránnyá, ami majdnem az összes ilyen sorozatú készletben megmaradt, sőt ez már nagyon közel van a 70-es évek végétől máig is tartó minifig-korszak arányához. Ez természetesen azt is jelezte, hogy végetért a Town Plan korszaka.

1967_train
Az 1967-ben megjelent vonatos készletek és kiegészítők.
1967_cat
1967-es Finn vonatos katalógusoldal. A finn kisfiúk lelki nyugalmának megzavarására tett arcátlan kísérlet.

Száz teherautót, ezeret!

1967-ben sok olyan legóteherautó jelent meg, amelyek több újdonságot is tartalmaztak. Elsőként jelentek meg a legóajtók (többféle méretben), a 2x5-ös csukló elem (teherautó-platók felnyitásához például) és egy rövid életű megoldás, ami a teherautók első kerekének kormányozhatóságát tette lehetővé. Ez az 1962-ben megjelent 2x4-es fehér kerékcsapágy-elemet tartalmazta, azonban a bütykök helyett azon csak egy pici pöcök volt középen, ami megakadályozta a túlfordulást. Ezt ugyanis egy speciális alváz-elemhez lehetett illeszteni, egy pici rudacskát pedig átvezetve a vezetőfülkén, a tető fölött egy "Lego" feliratos 1x2-es kockával lehetett a 2x4-es elemet elfordítani a kerékkel együtt. Az alábbi képen látható, hogy épült fel az egész (az új 2x4-es csukló elem a platónál látható). A kép a 331-es készlet összerakójából való, bár az 1x2-es kocka ebben a lépésben még hiányzik a tetőről, de látható a szürke alváz (ebből többféle szín és méret is megjelent), illetve, hogy itt jelent meg elsőként lyukas lap is. Az egyik új (az ábrán is látható) legóajtó-típus felső része (ami a készleteknél a vezetőfülkét zárta) átlátszó volt, ezt úgy érték el, hogy egy átlátszó elemet illesztettek a piros ajtóhoz.

331

Ez az érdekes irányítási megoldás 1973-ban szűnt meg. Összesen 21 készlet tartalmazta, 1967-1969 között fehér csapágyelemmel, 1970-1973 között pedig feketével. A korabeli összerakók egyébként azt is tartalmazták, hogy lehet némi módosítással és a vonatmotor segítségével (vezetékes) távirányítóssá tenni a teherautót, ehhez a motort és az elemtartót természetesen külön kellett megvenni. Az alábbi 1967-es katalógusoldal bemutatja az összes, akkor Európában megjelent teherautós készletet. Ezekhez még jött a csak Észak-Amerikában kiadott nagy kamion 371-es számmal. Érdemes megjegyezni, hogy a platókat a kamionokon egyetlen, nagy 6x16-os vagy 6x24-es szürke lapra lehetett építeni.

1967_cata

332ossz A 332-es készlettel kapcsolatban van egy érdekesség. Egyrészt ezen jelent meg a piros daruelem elsőként, ez 1978-ig 9 készletbe került bele. Másrészt a fenti katalógusképen látható, hogy a 2x2-es, végén félkört és lyukat tartalmazó elemet tart a daruja (az orrán is ilyen van, de az nem igazán látszik a képen). Ez a kép volt látható a dobozon, sőt még az összerakó elején is. Az összerakó lépéseiben (itt balra) azonban már nem ezt, hanem az ekkor megjelent 1x2-es kampós lapot kellett a madzag végére csomózni. A készlet pedig valójában csak egy 2x2-es lyukas elemet tartalmazott a teherautó orrához. A képeket valószínűleg még a kampó elkészülte vagy akár kitalálása előtt készítették, aztán úgy gondolták, hogy ilyen apróság nem számít, fölösleges újat készíteni a dobozokhoz. Még az 1968-as katalógusokban is így szerepelt, csak az 1969-es katalógushoz készített képen látható már kampóval. Az összerakó végén a Lego a 100-as és 101-es motorkészleteit promotálja, amikkel motorossá lehetett építeni a teherautót, erre vonatkozóan az utolsó oldalon volt leírás. Ez az elképzelés a legónál mindmáig életben van, a legújabb (főként Technic) készletekben is találunk rá példát, hogy lehet kiegészítő motorral továbbfejleszteni a megvásárolt készletet.

1968

ujkeszlet

ujelem

horgok 1968. június 7-én megnyílik a billundi Legoland, de ennek története nem része a cikknek. A készleteket tekintve azonban ekkor jelenik meg az egyik legmenőbb vonatos készlet, amit a Lego valaha gyártott: a 118-as, füttyszóval irányítható vonat. A készlet a szokásos motor és 4,5 V-os elemtartó mellett tartalmazott egy Lego-sípot, egy 4x4x2-es mikrofonegységet és egy 4x8x2-es vezérlőegységet. A síp magas hangját a mikrofon észlelte és a vezérlőegység a haladó vonatot megállította, az álló vonatot elindította. Íme egy videó, hogyan. A vezérlőegység a síppal és mikrofonnal 1969-ben külön is megjelent a 139-es készletben, hogy a korábbi vonatokat is fel lehessen velük szerelni. A megoldás hátránya annyi volt, hogy a Lego csak színjelekkel látta el az elektromos csatlakozókat, így figyelmetlenségből fordítva is lehetett csatlakoztatni ezeket az elemhez, tönkretéve az egységet. Egy ilyen készlet ma jó állapotban, dobozzal, leírással különlegesen becses (és nem mellesleg igen értékes) darabja minden gyűjteménynek. A vonatok korábbi vonóhorgos megoldását is ekkor váltotta le a mai napig használt mágneses megoldás. Itt jobb oldalon látható a három vonóhorgos év három különféle verziója. (Látható, hogy a mindmáig használt 2x2-es lap, a végén félkör alakú lyukas résszel is eredetileg a vonatok vontatásához jelent meg 1966-ban. Ebből készült az 1967-es változatban 2x4-es verzió is, de az csak 1972-ig volt forgalomban.) Alább láthatóak a korabeli leírásból a 118-as készlet rendszerelemei és működési leírása.

sip1

sip2

2391968-ban jelent meg a 239-es számú Idea Book "Das große Lego-Buch" néven Németországban. Ez egy 96 oldalas nagyalapú (A4) keménykötésű könyv volt. Ötleteket és építési tippeket tartalmazott számos témában, mint például állatkert, kikötő, farm, cirkusz és még egy teljes város is. A Lego összesen három ilyen keményfedeles idea book-ot adott ki:

336Ezek jelentik az idea book-ok meghaladhatatlan csúcskategóriáját azóta is. Ebben az évben jelent meg az első - bár még nem igazi - legóhajónak tartható készlet, a 343-as komp. Mégpedig vasúti komp, ami sínekkel rendelkezett és a felnyitható burkolata alatt be- és kiállhatott belőle a vonat. A komp elejéhez használt két 1x4-es félből álló csukló kocka csak ebben az egy készletben volt használatos. Ekkor jelent meg a 236-os garázs készlet utolsó változata is. Az 1236-ból lett 236 az évek során 8 különféle doboztervet kapott és több alaplap- illetve garázsszín-változaton ment keresztül. Első kiadása még réses 1x2-es elemeket is tartalmazott a garázsajtó korai változatához, majd átélte a CA-ABS váltást, a bütykökön lévő LEGO felirat megváltozását, a Lego embléma és doboztervek változásait, a Town Plan tündöklését és végét, majd végül 1970-ben tűnt el a katalógusokból (később még lesz róla szó). Az 1236-ot is belevéve 16 évnyi életciklus abszolút rekord a legókészletek között. (A 1235/235 garázselem kiegészítő készlet is közel hasonló életúttal büszkélkedhet.) A 336-os tűzoltóautó pedig azért jelentős, mert itt jelent meg elsőként Lego létra (ha a korábbi 1:87 arányú tűzoltók létráját nem számítjuk), bár ezt 1970-ben felváltja majd egy új változat.

340Az ekkor megjelent 340 Train Control Tower készlet (itt jobbra) ismét egy anomáliát mutatott. Az európai és amerikai dobozokon ugyanaz az épület volt, ami egy speciális alaplapra épült. A Samsonite készletét felbontó amerikai kisgyerek azonban meglepődhetett, amikor a dobozt felbontva nem azt kapta, amit a dobozon látott, hanem egy szokványos, teljesen bütykös 16x16-os zöld alaplapot. (És ez az anomália nem csak erre az egy készletre korlátozódott akkoriban, például a 343-as komp is más, egyszerűbb alaplappal jött ki Észak-Amerikában, mint Európában.)

Mielőtt viszont a következő évre lépnénk, érdemes még elidőzni egy olyan témán, aminek ekkoriban volt az aranykora.

343 Festett feliratos gerendák

A Lego festett feliratos gerendák (named beam) 1955 és 1979 között végtelen variációban jöttek a cégtől, de virágkoruk 1972 előtt volt. A festett feliratos gerendák főként 1x6-os és 1x8-as fehér elemek, amelyek egyik oldalán általános üzleti felirat van. Főként 1955 és 1972 között gyártottak ilyesmit (a feliratos gerendák aranykora), bár néhányuk egészen a 90-es évek elejéig életben maradt. A legelső feliratos gerenda 1955-56-ból származik és főként Dániában, Norvégiában és Svédországban árusították. Ezek esetén még "Lego" felirat sem volt a bütykökön. Amikor a Lego-kereskedelem 1957-ben több európai országban is elindult, minden gerenda esetén volt már "Lego" felirat a bütykökön is. Mint minden 1964 előtti 1x6 és 1x8 szabványos gerenda esetén, ezeknek még nem volt belül merevítő oszlopocskájuk, az majd csak 1964-65-ben jelenik meg.

1963 előtt természetesen minden feliratos gerenda cellulóz-acetátból készült. Már 1955-től tartalmaztak a gerendák lokalizált, vagyis helyi nyelveken írt feliratokat adott országban való forgalmazáshoz. A 60-as évek végéig minden feliratos gerenda fehér 1x6-os és 1x8-as elem volt, a betűk színe viszont változatosabb volt. A legáltalánosabb a fekete, kék és piros volt, de készültek sárga és zöld betűkkel is, bár ezek ritkábbak. A 70-es és 80-as években a feliratos gerendák sokkal általánosabbá váltak, a legtöbb országban ugyanazt adták a készletekhez és a legtöbb helyen a GARAGE, HOTEL, TAXI, STATION és SHELL feliratok voltak forgalomban. A 70-es, 80-as években a Lego még néhány promóciós gerendát is gyártott adott cégeknek. (Természetesen a német és dán cégek voltak a leggyakoribbak.) Ezek igencsak keresettek a gyűjtők körében.

Manapság a Lego már nagyon ritkán gyárt feliratos gerendákat, a legtöbb feliratozás öntapadós matricával történik (véleményem szerint ez jelentős visszalépést jelent). A régi feliratos gerendák a gyűjtők körében igen kedveltek, különösen igaz ez a ritkaságnak számító 1955-72 közöttiekre.

226A Lego több különböző kiegészítő feliratos gerendacsomagot is gyártott. Az átlátszóak mellett, amelyek a világító készletekbe kerültek, minden ilyen csomag 1955 és 1972 között készült de az Egyesült Államokban csak 1966-ig, Kanadában pedig csak 1969-ig forgalmazták őket. Az első kiegészítő csomag 1955-ben jelent meg 1224 számmal és 1957-ig gyártották. A második csomag 226 néven 1956-tól 1966-ig volt kapható (ez volt az utolsó, ami az Egyesült Államokban megjelent). Ezek a csomagok különböző országokban különböző feliratos gerendákat tartalmaztak, sőt ezeket különféle mennyiségben (a képen láthatók a finn és svéd verziójában lévő gerendák). Akkoriban egyes készletek több különböző feliratos gerendával is megjelentek megjelenési időtől és helytől függően, ilyen például 309 (1309). Persze néhány feliratos gerenda kiegészítő készletben nem is jelent meg, mint például az 309-es készlet "Anno 1702" feliratúja. Ez is az oka anak, hogy a 309-es gerendája jóval drágább manapság.

9701966-tól az egész világon megjelentek pótalkatrész-készletek és ekkor néhány változás történt a feliratos gerendákban is. Innentől már mindegyik belső merevítő rudacskákkal készült. A feliratos gerendák immár nem kerültek forgalomba az Egyesült Államokban pótalkatrész-készletként, Kanadában és Európában pedig más alkatrészekkel egy csomagban árusították őket. Ezeket a készleteket Kanadában 1969-ig, a szárazföldi Európában 1972-ig gyártották. Nagy-Britanniában és Ausztráliában a kizárólag feliratos gerendákat tartalmazó pótalkatrész-készletek 1972-ig kerültek forgalomba. 1972 után feliratos gerendák már egyre kevésbé jelentek meg a készletekben, pótalkatrész-készletekben pedig már egyáltalán nem. 1972 után csak a világító kocka elemcsomagokban volt feliratos gerenda és kizárólag már csak átlátszóban (például a képen látható 1978-as 970 kiegészítő elemcsomagban). Érdemes megjegyezni, hogy mindössze három, korai classic space Lego készletben volt feliratos gerenda:

lland1968 és 1972 között 2 akkor újnak számító feliratos gerenda nagyon sok készletben megtalálható volt. Az egyik egy kicsi 1x2-es kocka "LEGO" felirattal. Ebből készült régi karakterkészlettel (1968-1972 között) és új karakterkészlettel is (1973-1975 között). Mindkét stílusból készült piros, kék és sárga is. A másik egy 1x4-es kocka volt "LEGOLAND" felirattal. A középső "L" betű tetején egy kis zászló volt látható. Ezek piros, fehér, kék és sárga színekben jelentek meg.

Feliratos gerendákat a vonatos készletek az 1966-os bejelentéstől a 70-es évek közepéig tartalmaztak. A legóvonatok voltak az első készletek, amik fehértől eltérő feliratos gerendákat is tartalmaztak, de a 70-es évek elején megjelenő öntapadós matricák minden vonatos készletben lecserélték a feliratos gerendákat. Az 1969-ben megjelent 720-as számú 12 V-os vonatos készletben volt a legtöbb feliratos gerenda, ami legó készletben valaha megjelent: 6 különböző volt benne, mindből 2 fajta, összesen tehát 12 feliratos gerendát tartalmazott négy különféle színben: fehér, piros, fekete és kék.

A Lego először 1971 környékén kezdett el öntapadós matricákat használni. A matrica a dombornyomás olcsóbb megoldása volt. Ma a dombornyomott kockák és a matricák még mindig részei a Lego termékeknek, bár a matricák sokkal gyakoribbak.

234A matricákat vasúti kocsikon és mozdonyokon alkalmazták először. A 123-as személykocsi volt az egyik ilyen első. A 721-es, a 723-as valamint a 720-as és 722-es vonatos készlet is tartalmazott matricákat. De a 70-es évek elején már az épületeknél és modelleknél is elterjedt volt. Az egyik legérdekesebb (és leginkább matricázott) a London Bus készlet volt (384 Európában és Kanadában, 760-as az Egyesült Államokban). A híres antik autó sorozat (390, 391, 395) is tartalmazott matricákat és más díszítéseket is. A 70-es években több témakészlet különösen sok matricát tartalmazott. Az 1975-ös 365 Wild West Town a 7 vadnyugati foglalkozás mindegyikéhez tartalmazott matricát. A 364 Harbor Town is tartalmazott matricákat az üzletekhez és a hajókhoz. Az 1978-as 375-ös sárga vár is alkalmazta a matricákat. 1973-tól 1990-ig minden zászlónak is matrica adta a nemzetiségét.

Betűs/számos kockák (1957-1986)

Az alfabetikus kockák 1957 végén (más források szerint 1958-ban) jelentek meg a 234-es és 1234-es pótalkatrész készletekben, a numerikus kockák pedig 1960-ban a 237-es pótalkatrész készletben. Ezek 1x1-es kockák voltak számjeggyel vagy betűvel a kocka egyik oldalán. 1963-ig ezek is CA-ból készültek, onnantól ABS-ből, de mivel ezek kicsik, a vetemedés ezeknél kevésbé jellemző. Ezek fehér kockák voltak, kivéve egy igen ritka példányt, az 1957-1958 között csak Norvégiában kiadott 1234 számú készletet, ami kék kockákon arany színű betűket tartalmazott. Ez az első készlet volt, ami nem fehér betűs kockákat tartalmazott.

313 270A pótalkatrész csomagokon kívül nagyon kevés Lego készlet tartalmazott bármilyen betűs vagy számjegyes kockát. Az egyik első ilyen a 315-ös Taxi volt (1964), amin egy "Y3" feliratos rendszámtáblát adott ki két kocka. Az Egyesült Államokban és Kanadában az 1964-ben megjelent 610-es Super Wheel Toy 8 számot tartalmazott (kétszer 6218). Nagy-Britanniában és Ausztráliában csak a 313 London Bus készlet volt 1966-ból, amin a "78"-as busz számot adták ki számjegyes kockák. Az utolsó ilyen a 353-as Terrace House with Garage készlet volt 1972-ből (Európában és Ausztráliában), ami a házszámokat tartalmazta: 2 és 4. A betűs-számjegyes készletek divatjának 1972-ben lett vége. A 80-as, 90-es években a DACTA, az oktatási intézményeknek szánt Lego System készlet ugyan kijött alfanumerikus karaktereket tartalmazó kockákkal, de ez teljesen más jellegű dolog volt már, nem is tartozik történetünkhoz.

Festett elemek (1955-1972)

A Lego sok festett elemet produkált az elmúlt évtizedekben. A legkorábbiakat az 50-es évek derekán. Ezek néhánya kézzel festettnek tűnik, mint az 1956-os Lego Cyclist/Motorcyclist (270/1270), a Traffic Police (271/1271) és az 1955-1972 között több különböző készletben megjelent fák, bokrok. Az Esso Service Station (310/1310) esetén a tető lapok széle volt pirosra festett, a Shell Service Station (325) esetén pedig spray-el festett panelek voltak a garázsajtók. És természetesen az 1955-1970 között nagy tömegben gyártott 1:87 arányú autók, teherautók is festettek voltak.

festettItt látható az 1957-es dobozkép a 310/1310 készletről, amin látszik a tető festett széle, azonban hibásan mutat egy másik festett szélt a tetőn lévő gerendák mentén is. Ezt a készletet a Lego egyébként Európában és Ausztráliában árusította. A festett elem két 6x8, 4x8 és egy 4x8 (jobb lekerekített) fehér lap volt. 1957-1962 között ezek négyzetrácsos, aztán pedig körmintás aljúak voltak. A 310-es készletet 1966-ig árusították, de a festett szélek 1963 után megszűntek, bár a dobozok továbbra is mutatták a képen.

325garazsA 325-ös Shell Service Station készlet garázsajtajainak 9 eleme volt festett sárga keretű. A készlet két felcsukható átlátszó garázsajtajára sárga, 9 szegmensű keretet festettek. A Nagy-Britanniában és Ausztráliában forgalmazott 325-ös készletek garázsajtaján viszont nem volt festés, ezekben az országokban tömör sárga garázsajtót kaptak. Nagyon kevés európai garázsajtót pedig egyáltalán nem festettek be, de ez nagyon ritkának számít.

Az 50-es, 60-as évek jellegzetes fáit és bokrait szintén festették. 1955-1960 között a festést a Lego otthoni munkásoknak (legtöbbször billundi háziasszonyoknak) szervezte ki. Zöld, barna, fekete nyírfa esetén pedig fehér festéket használtak hozzájuk (almafán az almák pedig pirosak voltak). Mivel ezeket eleinte nem házon belül készítették, elég sokféle változatban létezett, de minőségi problémák miatt 1960 után a Lego már házon belül festette ezeket is. A festett fákat főként Európában, Nagy-Britanniában és Ausztráliában árusították. Korai észak-amerikai Samsonite készletekben szintén festve voltak, de a későbbiekben már nem, ezek zöld műanyagból készültek. A festett fák/bokrok korszaka 1972-ben áldozott le.

A 271/1271-es forgalomirányító rendőrt ugyan 1956-1965 között gyártották, de akkoriban is ritkán lehetett látni a katalógusokban. Ez is azok közé a készletek közé tartozott, amik a Town Plan készletek méretarányához készültek. A készletben lévő 4 rendőr, egy jelzőlámpa és jelzősziget ugyancsak kézzel festett.

1969

ujkeszlet

ujelem

jelekantennaEbben az évben jelenik meg a kisgyerekeknek szánt Duplo termékvonal, ezek szélességben, magasságban és mélységben dupla méretűek, mint a szabványos legó. A kockákat Svédországban már 1968-ban elkezdik forgalmazni. Ha a fölötte becses olvasó megbocsát, akkor ennek a témakörnek az ismertetésétől eltekintek. Volt már róla szó, de érdemes újra megemlíteni, hogy ekkor jelenik meg a 12 voltos legóvonat is. A 12 voltos legóvonatból utoljára egyébként 1986-ban jelent meg készlet, majd 1993-ban jelent meg a modern, 9 V-os vonat, amit ma is gyárt a Lego. kerekAz autógumik 1969-től kezdve pedig már PVC-ből készülnek. Ekkor jelent meg a később sok (különösen az ún. classic space) készletbe utat talát régi típusú antenna is, amely az év három házikójába (344, 345, 346) is rögtön bekerült. A házikók mellé készült autókba pedig az új keréktípus került, ami már kis méretű gumiabroncsot és új típusú, tengelyes 2x2-es kockát alkalmazott. Ezt 1967 óta fejlesztették a Futurában.

nedoh1969-re a Lego lecserélte a korábbi Town Plan-féle közlekedési táblákat és 1969-1999 között gyártotta a modern, egy darabból álló magas közlekedési táblákat. A bal oldalon látható néhány. Ezek eléggé szokványos darabok, a jobb oldali kivételével.

Ez egy elég érdekes tábla; kétoldalas és a háttere az előtér tükörképe. Nos ezt soha nem adták ki egy készletben sem. Ez az elem valószínűleg egy billundi gyári, belsőleg használt elem azoknak az alkalmazottaknak, akik nem akarták, hogy mások dohányozzanak az ő területükön.

A Lego mindig próbálkozott valahogyan csoportosítani, kategóriákba sorolni a termékeit, de azok a termékcsoportok, amelyeket ma is ismerünk, majd csak 1978-ban jelennek meg. Ahogyan láttuk, már az 50-as évek közepétől létezett valamiféle csoportosítás. Volt a Town Plan vonal, a Gift Set-ek, kis és nagy kiegészítő készletek, aztán vonatos témakör, stb. A Legoland csoport 1970-ben indult, de már 1969-ben megjelent készletket is ide lehet sorolni. A Legoland név eleinte nem jelent meg a dobozokon, csak a katalógusokban és az árlistákon. Ebbe a csoportba a cég olyan készleteket sorolt, amelyekből egy kis életközösséget lehetett építeni. Ilyenek voltak a kis járművek, házak. A Legoland név közvetlenül a billundi park inspirációjából jött.

842

Az utolsó Town Plan készlet, a Samsonite 842-es

Érdemes még egy, több évet átfogó témakört is megismerni, amiről eddig nem igazán volt szó, pedig nagyon fontos. Ez pedig a bütykökön lévő feliratok témája. Láttuk, hogy 1955-1956-ban jelent meg a bütykökön a "LEGO" felirat. Ennek a feliratnak a betűtípusa is változott azonban az évek során és ez is jó korszak-meghatározásra.

lego11955-1965: régi típusú felirat

lego21962-máig: új típusú felirat. 1962-1965 között a készletekben régi és új típusú feliratos elemek vegyesen is előfordulhattak. Sőt, olyan elemek is ismertek 1963 tájékáról, amelyek bütykein vegyesen van régi és új típus is. Ha nagyon kukacoskodni szeretnénk, akkor megfigyelhetjük, hogy az új felirat sem egyforma, a gyűjtők szerint ebből is legalább féltucat, egymástól nagyon apró dolgokban eltérő variáció figyelhető meg.

lego31962-1972: Samsonite felirat, ennek jellemzője a nyitott O betű. A gyártás vége felé azonban már a Samsonite is egyre inkább átállt a szabványos feliratra, így 1972 környékén már csak azon elemek esetén lehetett régi feliratosat a készletekben találni, amelyeknél az öntőformát még használhatónak tartották a gyárban.

lego41966-1972: egyenes vonalú felirat

cabs2Itt látható két 2x3-as elem, a bal oldali CA, régi típusú logóval, a jobb oldali ABS, új típusú logóval. Régi típusú logóval természetesen készültek ABS anyagú elemek is 1965-ig. A logo típusok a felülről üreges bütykök esetén is ugyanígy módosultak (például az ablak- és ajtó elemeknél), azonban azokban olyan apró méretűek, hogy szabad szemmel sokkal kevésbé megkülönböztethetők. Most pedig lépjünk át a 70-es évekbe, amikor a legó eddigi történetének legdinamikusabb fejlődését fogja végigvinni. A 70-es években szinte nem volt olyan év, amikor ne jelent volna meg valami olyan újdonság, ami ma is a Lego világának alapjához tartozik.