Sanghaji Pénzügyi Központ

Kína legnagyobb és legfejlettebb városa Sanghaj, a keleti part közepén fekszik. A XX. század kezdetén a legkozmopolitább városnak tartották a világon, de Mao idejében elvesztette ebbéli jelentőségét. Manapság már gyorsan visszanyeri elvesztett pozícióját; a világ egyik legnagyobb gazdasági központja és a modern építészet egyik ékköve. A város 16 kerületre és 3 megyére van osztva. Népessége több, mint 9 millió fő, de a vonzáskörzetét is beleszámolva 13 millió. 6638 km²-en terül el, 26 méterrel a tengerszint fölöt.

Számomra az összes felhőkarcoló közül az egyik legszebb itt található, ez a 2008-ban elkészült, posztmodern stílusú, 492 méter magas pénzügyi központ (angolul Shanghai World Financial Center). 101 emeletes, ami azért is lényeges, mert Kínában az építkezések során figyelembe veszik a Feng Shui irányelveit is (már amennyire lehetséges) és a 101 szám a Feng Shui szerint is szerencsés választás. Az épületet Kohn Pedersen Fox tervezte. A finanszírozást számos multinacionális cég vállalta és japán, kínai, hong kong-i bankok.

Az építés még 1997-ben kezdődött el, az alapkőletétel augusztus 27-én volt. Az építkezést azonban jelentősen hátráltatta a 90-es évek végén kitört ázsiai üzleti válság, ami az építtető Mori Building részvénytársaság által létrehozott alapítványt is érzékenyen érintette. Eredetileg 460 méteresre és 94 emeletesre tervezték, de 2003 februárjában a Mori társaság úgy döntött, hogy magasabbra építteti. Az 1997-es tervezésekor még a világ legmagasabb épületeként szerepelt a megálmodók tervei között, hiszen az akkor még 97 emeletnyi magasságával is túlszárnyalta volna malajziai Petronas tornyok toronysisakjának legmagasabb pontját. Az építés 2003-as újraindításakor azonban már az 508 méteres Taipei 101 építése is folyamatban volt, ami bizony magasabb, mint amit az építtető kitervelt. Bár a terveket megváltoztatták, de 492 métertől magasabbra nem tudtak nyúlni, mert az alap csak ennyit bírt (hiszen eredetileg "csak" 460 méteresre tervezték). Az épületnek 3 emeletes föld alatti parkolója van, az 1-5. szinteken üzletek és konferenciaközpontok, a 7-77. szinteken irodák, a 79-93. szintek között hotel, a 94-100. szintek között pedig egy kilátó és egyéb bemutatótermek. Hogy az erős széltől védjék, két nehéz "ellensúly" is beépítésre került a kilátó szint alá, ez csökkenti a torony kilengését földrengés és szélviharok idején. A 2001. szeptember 11.-i események után az azonban nagy mértékben újratervezték, hogy ilyen károknak is ellenálljon, emellett beépítettek 12 tűzálló menekülő területet és két külső felvonót. A trapéz alakú lyukat az épület tetején először kör alakúnak gondolták (46 méter átmérővel), de aztán 2005-ben a kínai kormány úgy döntött, hogy az túl hasonló lenne a Japán zászlóban található felkelő nap szimbólumához. A lyuk fontos funkciója az esztétikán kívül az is, hogy csökkentse a szél által az épületre gyakorolt nyomást. (Emellett olcsóbb és könnyebb is volt megvalósítani.) Sokan emiatt óriási sörnyitónak nevezik a felhőkarcolót. A tetején lévő kilátó híd a legmagasabb nyitott kilátó Földünkön. 2007. augusztus 14-én az épülőfélben lévő néhány felső emeleten tűz ütött ki, amit sikeresen megfékeztek és senki nem sérült meg. Az utolsó acélgerendát 2007. szeptember 14-én építették be, ekkor érte el az épület a 492 méteres magasságot. Az embereket 31 felvonó és 33 mozgólépcső szolgálja ki.

Az épületet 2008 legjobb felhőkarcolójának választotta a CTBUH (Council of Tall Buildings and Urban Habitat - Magas épületek és városi lakóterületek tanácsa). A díjat az ítészek szerint "tiszta és elegáns formájáért" kapta és mert "minden részében drámai, ahogy az eget a földdel metaforikusan összekapcsolja". Ez utóbbi arra utal, hogy a forma a négyzet hasábot (a föld ősi kínai jelképe) kombinálja a "kozmikus ívekkel", illetve jelképe a hatalmas "égi kapu". Emellett mind energiatakarékossági, környezetvédelmi, mind építészeti, statikai és gazdaságossági szempontból kiemelkedő konstrukció.

De nem csak az épület gyönyörű, hanem a honlapja is ízléses, bár a sok animációba néha beleszédül az ember.

A nemzetközi Terrafirma kutatási projekt keretén belül több nagyvárost megvizsgáltak a süllyedés szempontjából. Az eredmény részben drámai volt: Lisszabon, Bangkok, Jakarta és Athén a talajvízkinyerés miatt mind inkább belesüppednek a földbe. Sanghaj havonta egy millimétert süllyed. Kína legnagyobb városa - neve annyit tesz: "a tenger felett" - sokhelyütt már vészesen közelít a tenger szintjéhez. Az ezernyi felhőkarcoló súlya csak gyorsítja a folyamatot: a magas épületekkel rendelkező üzleti negyed három-hatszor gyorsabban süpped, mint a többi kerület.