1957. október 10. Anglia

kep1 Az első súlyos baleset Windscal-ban (ma:Sellafild) egy angol atomreaktorban következik be. A reaktor lángokban áll, és radioaktív anyag kerül a szabadba. Ez a reaktor nem energiatermelő, hanem egy plutóniumot termelő különleges típus. A balesetet a brit közvélemény nem vette túlságosan komolyan. A reaktor-baleseteknél szabaddá váló radioaktív izotópokat a környezeti terhelés szempontjából igen különbözően lehet értékelni. A radioaktív anyagok által kibocsátott sugárzás fajtája (alfa- , béta-, gamma-sugarak) és a sugárzás erőssége mellett mindenekelőtt a radioaktív izotópok felezési ideje fontos. Ez az érték megmutatja, hogy milyen hosszú ideig tar, amíg a sugárzó anyag fele mennyisége elbomlik. Ez izotóponként igen különböző, és a legkevesebb egymilliomod másodperc és a több mint egytrillió év között ingadozik. A reaktorbaleseteknél a leginkább veszélyes radioaktív magok felezési ideje 132-jódnak 2,3 órás és 90-stronciumnak 28,6 éves a felezési ideje között helyezkedik el. A leghosszabb életűek a 238-as plutónium (87,7 év) és a 238-as plutónium (24100 év) , amelynek azonban aligha képesek a környezetbe kerülni.

1979. március 23. USA

kep2 Egy Harrisburg (Pennsylvania) közelében lévő atomerőműben baleset történik, melynek következményeként a xenon és a kripton nemesgázok radioaktív izotópjai kerülnek ki a környezetbe. A kettes szektor blokkja maximális teljesítményének 98 százalékával dolgozik, midőn hajnali négy órakor a turbina vízköre kikapcsolódik. Ennek következtében megszűnik a primer kör hűtése. A reaktor aktív zónája túlmelegszik, és ez a primer körben nyomásnövekedést idéz elő. Működésbe lép a biztonsági rendszer, beesenek a szabályozó rudak, hogy automatikusan kikapcsolják a reaktort. Pótlólagos hűtővízmennyiséget vezetnek be (vészhűtés céljából). A gőzgenerátorhoz vezető szelepek mégis még nyolc percig hibásan zárva maradnak. A nyitott helyzetben beszorult szelepeken át újabb primerhűtővíz illan el. A szolgálatban lévő mérnök elveszti áttekintését a folyamat fölött. Lekapcsolja az automatákat, összetéveszt mérőműszereket. Újabb üzemzavarok, hibák miatt radioaktív anyagokkal fertőzött víz kerül a reaktort borító betonépítménybe és radioaktív gázok szabadulnak ki. 8 km-es körzetben 30000 embert 17 milliröntgen többletsugárzás ér, A természetes évi háttérsugárzási megterhelés 100 milliröntgen.

1986. április 25-26. Csernobil

Az ukrajnai Csernobil atomerőművének negyedik blokkjában bekövetkezik a legnagyobb reaktor baleset.

Az események jegyzőkönyve

kep3 Április 25. hajnali 1:00 óra: a mérnökök egy kísérlet végrehajtása során besüllyesztik a reaktor szabályozó rúdjait a könnyűvízzel hűtött, grafit-moderátorral ellátott nyomottvizes reaktor aktív zónájába (mag).

A termikus teljesítmény a normális 3200 MW-ról 1600 MW-ra csökken. Teljesítményszükséglet lép fel, és kényelmi szempontból 2:00 órakor kikapcsolják a kisegítő hűtőrendszert, amely szintén teljesítményt vesz föl. Ezzel a sok közül az első biztonsági fokozat megszűnik. 23:10 órakor a monitorrendszereket kis teljesítményfokozatra állítják át, de az operátor elmulasztja a komputer átprogramozását, hogy fenntartsa a 700-1000 W termikus teljesítményt. A teljesítmény lesüllyed a veszélyesen alacsony 30 MW-ra. Ismét kiemelik a szabályozó rudak többségét, hogy megemeljék a teljesítményt. A fűtőelem-rudakban azonban hasadási termékként már xenon képződött. Ez megmérgezi a reakciót. A biztonsági előírások ellenére ésszerűtlen módon mindegyik szabályozó rudat kiemelik. A teljesítmény emelkedik.

Április 26-án 1:03 órakor a kis teljesítmény és a nagy neutronfluxus számos manuális beavatkozást tesz szükségessé a reaktor érdekében. Az operátorok kikapcsolják a leállításra felszólító vészjelzéseket.

A reaktor Szovjetunióban használatos kódjele: RBMK 1000./1

22 órakor a komputer a radioaktivitás fokozódását jelzi. Az operátorok mégis elhatározzák, hogy befejezik a vizsgálatot. Abban a pillanatban hatástalanítják az utolsó biztonsági jelzést, amikor a biztonsági berendezés le akarja állítani a reaktort.

Április 26-án 1:23 órakor kezdődik a tervezett teszt. A teljesítmény nő. A veszélyesen alacsony teljesítményszinten bármilyen kis teljesítménynövekedés rögtön további nagymértékű teljesítménynövekedést vált ki. Az operátorok hibás beavatkozással reagálnak, és a teljesítmény ugrásszerűen eléri a reaktor kapacitásának százszorosát.

Az urán fűtőelemek szétesnek, a hasadóanyag kiszabadul a csőtokozatokból, és kapcsolatba kerül a hűtővízzel. Hatalmas gőzrobbanás következik be, amely szétveti a reaktor nyomás alatt álló tartályát, valamint a reaktorcsarnok falait, és égő grafit- és hasadóanyag-darabokat szór szerte szét a szabadba. Radioaktív por emelkedik a légkör felsőbb rétegeibe. A káros radioaktív izotópokból a reaktorban lévő mennyiség fele a szabadba kerül. A közvetlen környék lakóinak sugárterhelése különösen nagymértékű. A Szovjetunió nyugati részén és Skandináviában a legtöbb ember több mint 10 milliröntgen többletsugárzást kap. Közép-Európa lakóit 1-10 milliröntgen terheli meg. Halálosnak a 6000 milliröntgen akut dózist tartják. Az évi természetes eredetű héttérsugárzás dózisa 1000 milliröntgen. Egy teljes teströntgen-felvétel kb. 20, az Atlanti-óceán átrepülése 50 milliröntgen többletsugárzás-terhelést okoz.

1991. Szaporodó atombalesetek

1991.február 21. Tűz üt ki a Brno közelében fekvő Dukovany atomerőműben. Bár a világszerte épülő atomerőművek száma nem olyan viharos gyorsasággal növekszik, mint ahogy néhány évtizeddel ezelőtt a szakemberek jósolták, erre az olcsón előállítható energiára mégis szüksége van az emberiségnek. De a szaporodó reaktorbalesetek arra figyelmeztetnek, hogy tovább kell tökéletesíteni az atomerőművek önműködő biztonságtechnikai berendezéseit. A csehszlovák atomerőműben a tűz az 1. blokk áramelosztójában keletkezett, de szerencsére az automata riasztóberendezés jelt adott, így azonnal leállították ezt az erőműegységet és a tüzet egy órán belül lokalizálták, majd eloltották. Egy héten belül ez volt a második tűzeset csehszlovák atomerőműben. Néhány nappal korábban Jaslovske Bohunicében, az ország elsőként épült atomerőművében következett be elektromos rövidzárlat.

Japánban a miharmai atomerőműben a 2. blokk reaktorát 1991. február 9-én állították le, mert a normál értéket meghaladó radioaktív sugárzási szintet mértek, A reaktor "megszaladásának", vagyis túlmelegedésének a megakadályozására egyúttal működésbe hozták a tartalék hűtőrendszert, amely éppen az ilyen vészhelyzetek elhárítására áll készenlétben.

1999. Kritikus szintű atombaleset

1999. szeptember 3-án Japán eddigi legsúlyosabb nukleáris balesete történt Tokaimura városában, Tokiótól 140 kilométerre északkeletre. Egy uránfeldolgozó üzemben emberi mulasztás miatt ellenőrizetlen nukleáris reakció indult be. A folyamatot sikerült leállítani, a megnövekedett háttérsugárzás normális lett. A sugárzást az üzem 10 kilométeres körzetében tekintették veszélyesnek. Ez a baleset ismét felhívta a figyelmet a nagyfokú biztonsági szabályok betartásának fontosságára.